Ezért „jönnek jól” a vendégmunkások a „nemzeti” kormánynak. Tömeges méreteket öltött a kivándorlás, bajban Magyarország.
Gyakori nézet, hogy Magyarországról a legtehetségesebbek vándorolnak külföldre, hogy megtalálják a boldogulásukhoz vezető utat, míg a kevésbé tehetségesek itthon maradnak. Ezt a jelenséget dolgozza fel Hárs Ágnes és Simon Dávid a friss Munkaerőpiaci Tükörben megjelent tanulmánya, amelyet a Portfolio szemlézett.
A legjelentősebb kivándorlás a felsőfokú végzettségűek köréből kerül ki Magyarország lakossága körében
A vezető kutatók megállapítása szerit a magyar népesség 12 százalékának van már valamilyen migrációs tapasztalata, ami azt jelenti, hogy jelenleg is vagy külföldön élnek, vagy már éltek ott legalább egy évig. Tájékoztatásuk szerint a
kivándorló magyarok esetében kimagasló a felsőfokú végzettségűek aránya.
A tanulmány a magyar migrációs folyamatokat térképezi fel, de vizsgálja a magyar lakosság iskolázottsági helyzetét is, illetve összefüggéseket keres ezen adatok között. A kutatás nemcsak arra tért ki, hogy a kivándorló társadalmi csoportok milyen iskolai végzettséggel rendelkeznek, hanem arra is, hogy az érkező bevándorlók képesek-e helyettesíteni vagy pótolni ezeket a társadalmi csoportokat.
Három csoportot különítettek el
Az elemzés a 20 és 59 év közötti korosztályra fókuszált, mivel a migráció elsősorban a fiatalabbakat érinti. Az iskolai végzettség alapján a kutatók három csoportot különítettek el:
- a legfeljebb 8 általános,
- a középfokú végzettségűek,
- valamint a felsőfokú végzettségűek csoportját.
Mint írták, 2010 és 2023 között jelentős változások mentek végbe a magyar társadalom iskolázottsági szerkezetében: miközben a teljes népesség 7 százalékkal csökkent (!), a középfokú végzettséggel rendelkezők száma 14, az alapfokú végzettségűeké pedig 33 százalékkal esett vissza. Ezzel szemben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 39 százalékkal emelkedett. Mindez azt jelzi, hogy a migrációs folyamatoktól függetlenül is átalakulás zajlott le az iskolai végzettség tekintetében – mutattak rá.
A 20-59 év közötti népesség iskolai végzettség szerinti csoportjainak arányváltozása 2010 és 2023 között a 2010-es létszámukhoz viszonyítva / Forrás: portfolio.hu
2010-től jelentősen megugrott a kivándorlók száma
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a 20-59 éves korosztályban a bevándorlók a magyar lakosság 6,9 százalékát tették ki. Az arány végzettség szerint is különbözött: az alap- és középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők körében 6-6 százalék, míg a diplomások esetében közel 9,4 százalék volt a bevándorlók aránya.
A tanulmány szerzői kiemelték, hogy a bevándorlók kétharmada a szomszédos országokban született – legnagyobb részük Romániában (36 százalék), Ukrajnában (18 százalék), Szerbiában (7 százalék) és Szlovákiában (5 százalék).
A születési hely és az iskolai végzettség szoros összefüggést jelez: az alacsonyabb iskolai végzettségű bevándorlók döntő többsége – az alapfokúaknál 68 százalék, a középfokúaknál 71 százalék – a környező országokból érkezett, legtöbben Romániából. Ugyanakkor a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 40 százaléka már nem a szomszédos országokból, hanem távolabbról származik, ami egy eltérő migrációs hátteret mutat.
Az elvándorlási trendek szintén végzettség szerint mutatnak különbséget. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a kivándorlás már a 2010-es évek elején
– Orbán Viktor újbóli hatalomra kerülésekor – emelkedni kezdett (!),
és míg a diplomások körében ez a tendencia a vizsgált időszak végére lassult, az alacsony iskolai végzettségűek elvándorlása épp ekkor gyorsult fel. A középfokú végzettséggel rendelkezők esetében az elvándorlási ütem viszonylag állandó maradt – ismertették.
Orbánék a migránsok betelepítésével „kezelnék” a kivándorlás problémáját
Megállapították: 2010 óta az elvándorlás aránya a teljes népesség körében 4,9 százalékponttal nőtt. Az alapfokú végzettségűeknél ez a növekedés 6,8 százalékpont, a középfokúaknál 3,5 százalékpont, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében – akiknél már a kiinduló arány is magas volt – 6,4 százalékpont volt.
„Láthatjuk, hogy a be- és elvándorlás aránya a népesség egészében kiegyenlíti egymást,
az adatok szerint a növekvő arányú bevándorlás pótolja az elvándorlást”
– áll a tanulmányban.
Kiemelték, hogy a bevándorlás vizsgálata kizárólag az úgynevezett „természetes” bevándorlásra terjedt ki, vagyis azokra, akik tartósan a lakosság részévé váltak. Így a kutatás nem tért ki a vendégmunkások egyre népesebb csoportjára, akik jellemzően átmeneti jelleggel tartózkodnak Magyarországon.
A népszámlálási adatok alapján a jelenlegi magyarországi lakosság körülbelül 5 százaléka töltött legalább egy évet külföldön, mielőtt hazatért volna. Ez az arány végzettség szerint eltér: az alacsony iskolai végzettségűek körében 2,6 százalék, a középfokú végzettségűeknél 4,3 százalék, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében 7,7 százalék.
Az uniós összehasonlító statisztikák azonban ennél magasabb értékeket mutatnak: ezen adatok szerint a vizsgált időszak végén a lakosság 6,9 százaléka élt külföldön. Az alacsony végzettségűek esetében ez az arány 8,1 százalék, a középfokúaknál 5,1 százalék, a diplomásoknál pedig már 10,3 százalék volt.
Ezekből az adatokból arra következtettek, hogy az elvándorlás a korábban feltételezettnél jóval szélesebb rétegeket érint. A teljes népességet tekintve átlagosan 12 százalék, amely jelenleg is külföldön él. Jelezték, hogy ez az arány a legfeljebb nyolc osztályt végzetteknél, valamint a középfokú végzettséggel rendelkezők körében alacsonyabb, azonban
a felsőfokú végzettségűeknél lényegesen magasabb.
Kapcsolódó:
Beütött a baj: Közel a gazdasági katasztrófa, tömegével menekülnek külföldre a magyar dolgozók
