Felfedte a titkot.
Nemrég beszámoltunk a Sanna Marin és Orbán Viktor közti, pikírt hangvételű üzenetváltásról. A finn miniszterelnöktől függetlenül ma a NATO-főtitkár is megszólalt, aki karcosan nyilatkozott a szövetség bővítését ellenzőkről.
A NATO készenlétben van, és kész megvédeni minden centiméternyi szövetséges területet — jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy bukaresti konferencián, amely a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozójával párhuzamosan zajlik.
A Mircea Geoana NATO-főtitkárhelyettes által alapított román civil szervezet, az Aspen Institute és a German Marshall Fund konferenciáján Stoltenberg arra emlékeztetett, hogy az ukrajnai háború kezdete óta kettőről négyre emelték a szövetséges harccsoportok számát a térségben, ezek közül egy Romániában van.
„A NATO és a szövetségesek nem vesznek részt az ukrajnai konfliktusban, de olyan mértékű támogatást nyújtunk Ukrajnának, amelyre eddig nem volt példa, hiszen Ukrajnának joga van megvédeni magát”
— mondta a főtitkár.
Stoltenberg szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja kudarcnak bizonyult, és erre Putyin brutalitással reagál. Úgy vélte, hogy Oroszország a téli időszakot mintegy fegyverként használja, és az orosz csapatok azért támadják az ukrán polgári célpontokat, hogy fennakadásokat okozzanak Ukrajna energia- és a vízellátásában is.
A NATO-főtitkár úgy látja, hogy amennyiben a szövetségesek győzni hagyják az orosz elnököt, nagyobb árat fognak fizetni, mert Putyin és más autoriter vezetők levonják a következtetést, hogy céljaikat elérhetik a nyers erő alkalmazásával. Így máskor még több erőszak alkalmazására éreznek bátorítást a keleti diktátorok.
Elmondta azt is, hogy a NATO bővítése demokratikus döntések eredménye, és nem Oroszország ellen irányul — ez akár a csatlakozást ellenzőknek szóló üzenetként is értelmezhető.
Hozzátette: a NATO akkor bővül, amikor
a szabad és független nemzetek úgy gondolják,
hogy másokkal együtt nagyobb biztonságban vannak. (Ennek ellenére tény, hogy a magyar kormány a mai napig nem adta áldását a svéd és a finn NATO-csatlakozásra, ahogy Ukrajna társulását sem támogatta — a szerk.).
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna csatlakozhat-e a NATO-hoz, reményét fejezte ki, hogy a bukaresti külügyminiszteri találkozó megerősíti a nyitott ajtók politikáját.
Stoltenberg saját országa, az Oroszországgal határos Norvégia esetét hozta fel példaként. Felidézte: Moszkva 1949-ben azzal fenyegetőzött, hogy provokációnak fogja tekinteni, ha Norvégia a NATO tagja lesz.
Rámutatott: csatlakozásuk nem provokáció volt, hanem a norvégok szabad és demokratikus akarata, és örül, hogy az alapító tagállamok ezzel egyetértettek. Leszögezte: Vlagyimir Putyin
nem tagadhatja meg
a szuverén nemzetektől azt a jogot, hogy meghozzák saját döntéseiket.
Szerinte az orosz elnök a demokráciától és a szabadságtól való félelmében ellenzi az észak-atlanti szövetség bővítését. Stoltenberg méltatta Románia szerepét is Ukrajna támogatásában.
(MTI korrigálva)
