Milyen „háborús infláció” az, ami csak a magyarokat sújtja?
2022. november 17-én közzétette inflációs számait az Európai Statisztikai Hivatal, az Eurostat. Már rögtön az elején hangsúlyozom, hogy nekünk, magyaroknak nem sok örömet rejt az adatsor, de sokan vannak olyanok, akik óvatos optimizmussal tekinthetnek a jövőbe.
Az euró-övezet éves inflációs rátája 10,6 % (2022. október/2021. október), amely még enyhén emelkedő tendenciát mutat szeptemberhez (9,9 %) képest. Hasonló kép mutatkozik a teljes Európai Unió vonatkozásában: a pénzromlás éves üteme 11,5 %, a szeptemberi érték viszont „csak” 10,9 % volt.
És akkor nézzük a részleteket:
- Kezdjük talán néhány az EU-ból saját akaratukból kimaradt ország adataival: Svájc (2,9 %), Izland (6,4 %), Norvégia (8,4 %). Nem rossz lista!
- Az EU-n belül a legalacsonyabb – és legkedvezőbb – éves rátát Franciaországban (7,1%), Spanyolországban (7,3%) és Máltán (7,4%) regisztrálták, de Finnországnak (8,4 %), Ciprusnak (8,6 %) és Luxemburgnak (8,8 %) sem kell szégyenkeznie, hiszen mindannyian bőven az eurózóna átlaga (10,6 %) alatt vannak.
- A középmezőny alján tanyázik Németország (11,6 %), Olaszország (12,6 %), a középmezőny legrosszabb mutatóit Lengyelországban (16,4 %) és Hollandiában (16,8 %) regisztrálták. Az előzőekben felsorolt országok inflációs számai már kétszámjegyűek, és jóval meghaladják az EU-27-ek átlagát.
- És akkor jön a dicstelen élboly, ahová hazánk is tartozik: Lettország (21,7 %), Magyarország (21,9 % – a KSH „mindössze” 21,1 %-ot mért), Litvánia (22,1 %) és Észtország (22,5 %).
A három apró balti állam nyíltan szembeszállt az Ukrajnát megtámadó Oroszországgal, ez gazdaságukat nyilván nagyon megviseli, míg Magyarország, ha nem is baráti, de partneri-üzleti kapcsolatot tart fenn az agresszorral.
A baltiak háborús inflációja magatartásuk és kitettségük miatt jól magyarázható, a gyors magyar pénzromlásnak azonban csak részben lehet oka a szomszédunkban zajló véres ütközet. A hamis kommunikációba sok csúsztatás belefér, a tényszámok ismerete viszont talán segít az eligazodásban és világossá teszi, hogy Magyarországon mérték az unióban a harmadik legmagasabb inflációt!
Végül egy fontos megjegyzés: az Eurostat kimutatása szerint szeptemberhez képest októberben az éves infláció 11 EU-tagországban (Bulgária, Csehország, Észtország /!/, Görögország, Spanyolország, Ciprus, Lettország /!/, Litvánia/!/, Hollandia, Szlovénia és Svédország) csökkent, 3-ban (Luxembourg, Málta, Finnország) stagnált (nem változott), míg 13-ban tovább emelkedett.
Sajnos Magyarország ez utóbbi csoportban szerepel, és tartok tőle, hogy hazánk november-december hónapban is még biztosan ennek a társulatnak a tagja lesz.
dr. Dávid Ferenc
gazdasági árnyékminiszter, a DK országgyűlési képviselője
