Rekorderek lettünk.
A szeptemberi hónappal várható volt, hogy a megemelkedett rezsiszámlákkal a hazai éves fogyasztóiár-index hatalmas növekedésbe kezd.
Arra azonban nem lehetett számítani, hogy a
4,5 százalékpontos
egy havi magyar emelkedésnél azonban nem lett magasabb Európa egyetlen országában sem.
Még a hiperinflációját már hosszabb ideje cipelő Törökországban is csupán 3,24 százalékpontot ért el a bővülés mértéke.
A háborús környezet nem feltétlenül jelent inflációt, hiszen 11 országban csökkent az éves pénzromlás mértéke.
Az infláció elleni védekezés fő monetáris politikai ellenszere a jegybanki alapkamat emelése. Ezzel nemcsak az MNB élt – amely monetáris tanácsa a szeptember végi ülésén 125 bázisponttal, 13 százalékra srófolta az irányadó rátáját –, hanem mellette egy sor ország. Például Románia, Izland, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia.
A jegybanki alapkamatoknál azonban megelőztük a törököket – miután ők nem emeltek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) viszont igen –, sőt a képzeletbeli dobogóra is felkúszott Magyarország. Elveszítette ugyanakkor az augusztusi „bronzérmes” pozícióját a tekintetben, mennyivel haladja meg az infláció az alapkamatot.
(via privatbankar.hu)
