Jogsértő és félelemkeltő volt.
Nemcsak jogsértő, hanem félelemkeltő is volt a 2018-ban, a Figyelő hetilapban megjelentetett “Soros-lista” – mondta ki elsőfokú, még nem jogerős ítéletében szerdán a Fővárosi Törvényszék abban a perben, amelyben a lista szereplői közül 34-en perelték a sokáig a kormánypropaganda részeként működő, nyomtatásban egy ideje már nem megjelenő Figyelőt.
A Rainer Lilla vezette bírói tanács az ítéletben majdnem teljeskörűen a Figyelőt képviselő Mediaworks kiadóval szemben fellépő listázottaknak adott igazat. Eszerint a – mivel már a nyomtatott lap, ahol a jogsértés megtörtént, már nem létezik – Figyelő online felületén kell majd közzétenni a jogsértést megállapító ítéletet és egyúttal a bocsánatkérést a lista szereplői felé.
Mindennek a címlapon 24 órán át meg kell jelen kell lennie, a cikkoldalon pedig addig, amíg maga a sérelmezett cikk is elérhető, de legalább 30 napig. Emellett a Mediaworksnek mind a 34 felperes számára
sérelemdíjat
kell fizetni a jó hírnévhez fűződő joguk megsértése miatt. Az összeg változó: a nem közszereplőnek számító “listázottak” 500 ezer, a közszereplők 200 ezer forintot kapnak (plusz késedelmi kamatok)
Az ítélet szóbeli indoklásában elhangzott: azzal, hogy a Figyelő “A spekuláns emberei” címmel listát jelentetett meg azokról a civil aktivistákról, jogászokról, tudósokról és újságírókról, akik szerintük „Soros György zsoldosai” voltak, jogsértést követett el a lap, mert a tényállításnak nem volt jogalapja, ráadásul azt a hamis látszatot keltette, hogy a szereplők nem autonóm személyek.
A név szerinti listázásra amúgy sem lett volna szükség a bíróság szerint, ha csupán a Soros Györgyhöz köthető vagy általa támogatott szervezetek munkáját akarták volna kritikával illetni a cikkben, de itt más volt a szándék, a listázással személyükben támadták az azon szereplőket.
Ráadásul – hívta fel a figyelmet a bíróság – a lista válogatás nélküli és hevenyészett volt, még elhunytak is szerepeltek rajta.
Az ítélet hangsúlyos része volt, hogy “a történelmi előzmények után” a listázás “nemcsak rontja a felperesek társadalmi megítélését, hanem félelemkeltő is”. Vagyis az első fokú ítélet szerint az, hogy valaki egy adott szervezetnél dolgozik, “attól még nem állítható róla, hogy a nemzet ellensége”. Mivel az indoklás szerint hasonló eset “bármikor előfordulhat, a bíróság alperest eltiltja a további jogsértéstől is a jövőre nézve”.
(via hvg.hu)
