Soros mellett az izraeli miniszterelnök letartóztatása is szóba került Orbán Balázs interjúja során.
Sem a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) való kilépés, sem az állampolgárság felfüggeszthetővé tétele
nem pusztán „trollkodás”
– mondta az Öt YouTube-csatornáján, a Ring Gavra Gáborral című műsorban Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint Izrael és Ukrajna is a szuverenitásukért küzdenek, de úgy vélekedett, a magyarok
nem engedhetik meg maguknak a moralizálás (etikai értékítélet-hozatal – a szerk.) luxusát.
Ha Orbán Viktor barátjáról van szó, az sem érdekli a kormányt, ha terrorszervezet fenyeget?
Állítása szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt jogszerűen „nem lehetett volna letartóztatni” Magyarországon a látogatása alkalmával. Ezt azzal indokolta, hogy a ratifikációs eljárás az ICC-hez történt csatlakozásunk óta sem zárult le. De „elkenni” sem szerették volna ezt az ügyet, ezért inkább a kilépés mellett döntött a kormány.
Beszámoltunk arról, hogy az Orbán-kormány arról döntött, hogy kilép a nemzetközi szervezetből. A hírt az izraeli kormányfő látogatására időzítették, nem véletlenül: Netanjahu ellen ugyanis elfogatóparancs van érvényben.
A miniszterelnök ellen az ICC elfogatási parancsot adott ki a 2024 óta folyó vizsgálataik alapján. Netanjahut és volt védelmi miniszterét, Yoav Gallantot háborús bűnökkel és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják. Mindezt az Amnesty International is hasonlóan látta jelentésében. Miután a kormány bejelentette a kilépést a szervezetből, a a Hamász terrorszervezet megfenyegette Magyarországot.
„Nem hiszem, hogy egy terrorszervezet véleménye alapján kellene a pozíciónkat meghatározni”
– reagált a politikai igazgató az ezzel kapcsolatos kérdésre. Szerinte a kilépés „egy megfontolt, felelős, reálpolitikai döntés volt”.
Orbánék szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság politikai testület
Orbán úgy érvelt, hogy az ICC szerinte nem segítette elő különböző konfliktusok lezárását és igazságos rendezését, és több nagy ország sem tagja a szervezetnek. Így többek között az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, Törökország és Izrael sem. Ezek közül valódi demokráciának azonban csak az USA tekinthető.
„Ezért azt gondoltuk, hogy egy ilyen bizonytalan legitimitású, alapvetően politikai testületként működő szervezetben Magyarországnak nem kell részt vennie”
– mondta Orbán Balázs.
Szerinte azok a szervezetek, amelyek „valamelyik oldalra” állnak, szétesnek majd. Hozzátette, hogy a II. világháború, illetve a hidegháború után kialakult nemzetközi szervezetek közül lesznek olyanok, amelyek „nem fogják túlélni a következő évtizedeket”. Elmondása szerint a kormány „egyelőre” nem tervez kilépést más nemzetközi szervezetből.
A magyarok nem engedhetik meg maguknak, hogy moralisták legyenek
Kérdésre válaszolva Orbán Balázs leszögezte, hogy Izrael és Ukrajna ugyanúgy „a szuverenitásáért küzd”, és mindkét országnak joga van az önvédelemhez. A kormány ezeket a kérdéseket elmondása alapján „nem arab és nem izraeli, nem orosz és nem ukrán nézőpontból” értékeli.
„Mi magyar nézőpontból nézünk ezt a dolgot”
– mondta Orbán Balázs, nyomatékosítva, hogy a magyar érdek ezeknek a konfliktusoknak a mielőbbi békés lezárása.
„Magyarország és a magyarok nem engedhetik meg azt maguknak, hogy ne realisták legyenek, hanem moralisták”
– tette hozzá.
Különalkut kötnének Trumppal
Orbán Balázs megerősítette, hogy a kormánynak törekvése egy különalku létrehozása az Egyesült Államokkal, amely a Donald Trump által kivetett vámokat ellensúlyozza. Szerinte viszont Magyarországnak, mint az Európai Unió (EU) tagjának nincs lehetősége a vámokról külön tárgyalni, mert az uniós hatáskör. Úgy véli, ha hazánk önállóan tárgyalhatna, akkor „sokkal gyorsabban és sokkal jobb megállapodást tudna kötni”.
Véleménye szerint azokon a területeken, amelyeken Magyarország (a magyar kormány) önállóan tud mozogni, olyan együttműködést kell kialakítani a Washingtonnal, mint korábban Kínával. Emellett az EU-n belül megfelelő stratégia kidolgozásában kell részt vennie a kormánynak a büntetővámok miatt kialakult új helyzetben. Eközben Trumppal a vámpolitikán túli egyéb szektorokban megállapodásra kell törekedniük – vélekedett.
Beszámoltunk róla, hogy az Egyesült Államok
25 százalékos importvámmal sújtja az európai acélt,
alumíniumot és autókat. Emellett pedig szinte minden más termékre 20 százalékos, úgynevezett viszonossági vámot vezet be. Az amerikai elnök által elrendelt intézkedések az EU-ból az Egyesült Államokba irányuló export csaknem 70 százalékát érintik. Hétfőn az is kiderült, hogy az Egyesült Államok kormánya közzétett egy jelentést, amelyben elmagyarázták, melyik országra miért vetnek ki vámokat. Ebben külön kiemelték, hogy
Magyarországon hatalmas a korrupció mértéke, ami árt az USA vállalatainak.
Magyarország és az EU
A miniszterelnök politikai igazgatója bár kritikát fogalmazott meg az az EU-s intézményekkel szemben,
de kizárta, hogy Magyarország elhagyja az Európai Uniót.
Állítása szerint ő maga „nagyon erősen kardoskodna” a bennmaradás mellett. Hozzátette, hogy az intézmények egyre több szuverenitást szipkáznak el a tagállamoktól anélkül, hogy az alapszerződést módosítanák.
A felfüggesztett brüsszeli pénzekkel kapcsolatban Orbán Balázs „nagy sikerről” beszélt. Szerinte ahhoz képest, hogy a migráció, a genderkérdés vagy Ukrajna tekintetében „nem minősülünk jó fiúnak”, „nagyságrendjében normális menetben jönnek az uniós források”. A felfüggesztett uniós pénzekkel kapcsolatban sem aggódik, szerinte még sok idő van, és az EU-nak több olyan döntést kell majd meghoznia, amelyben szüksége lesz Magyarország támogatására is. Szerinte az lesz a kérdés, hogy
„tud-e Brüsszel olyat kínálni nekünk, ami miatt mi hozzájárulunk ezekhez a kérdésekhez”.
Mint emlékezetes, jogállamisági és átláthatósági problémák miatt az Orbán-kormány 2024 december 31-én bukott el egymilliárd eurót, ugyanis nem vezette be azokat a változtatásokat, amelyek az uniós források elköltésének átláthatóságát és további korrupció elleni garanciákat biztosítottak volna. Az EU történetében ez volt az első eset, hogy egy tagállam elbukta a kohéziós politikából származó forrásait.
Bár Orbán Balázs nem panaszkodott az elapadó források miatt, értesülések szerint
a kormány épp 10 milliárd eurónyi hitelt akar felvenni,
hogy betömje a költségvetésben a kabinet által ütött lyukakat. Több forrás szerint az elvi döntés megszületett, jelenleg pedig azt keresik, honnan kérhetnek ekkora kölcsönt. Szóba jöhet Katar és az Egyesült Államok is.
Kapcsolódó: Bayer Zsolt a fejét foghatja: Kitiltják Magyarországról?
Mi folyik itt? Orbán Balázs a Soros-ügyben titkosszolgálati jelzésekre vár
A kettős állampolgárok magyar állampolgárságának felfüggesztését lehetővé tevő jogszabálytervezetről Orbán Balázs azt mondta, hogy azok, akik ezeket a „nemzetközi korrupciós hálózatokat” üzemeltetik, „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentenek az országra nézve. Amennyiben pedig több állampolgársággal is rendelkeznek, akkor a magyar állampolgárságuk felfüggeszthető lehet. A titkosszolgálatok szerepét firtató kérdésre úgy fogalmazott:
„Valamilyen módon azért arra reagálni kell (…), hogy ilyen pénzek kerülnek a magyar politikába. És ennek nem lehet csak intézményi konzekvenciája,
ennek valamilyen módon személyi konzekvenciája kell, hogy legyen,
mert ezek nem arctalan dolgok, ezek személyek.”
Arra a kérdésre, hogy a készülő tövénynek valójában Soros György állampolgárságának megvonása-e a fő célja, Orbán Balázs azt válaszolta, hogy meg kell várni, hogy
a titkosszolgálatoktól milyen jelzések érkeznek a döntéshozókhoz a külföldi befolyásolási ügyekben.
Hozzátette: „lennének ötletei”, kik üzemeltetik ezeket a „hálózatokat”, de ennek megállapítása a titkosszolgálatok hatásköre.
Mint ismert, a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) kapta feladatául, hogy „figyelje” a pártok, civil szervezetek külföldi finanszírozását, sőt az üldözést mára még inkább felpörgették. Megírtuk, hogy Orbán Viktorék listázni kezdték a civil szervezeteket, amelyek külföldi támogatásban részesülhettek. Ennek keretében a hivatal több mint 30 szervezetet listázott.
Orbán Viktorék „nemzeti” kormánya magyar állampolgárok ellen indít összehangolt akciókat, amiért külföldi támogatásokhoz jutnak. Ám arra is felhívtuk a figyelmet, hogy korábban még az Orbán-kormány által gründolt Hungary Helps nevű ügynökség is kapott egy rakás “guruló dollárt” a USAID-tól (!).
Az Orbán Balázzsal készült teljes interjút itt nézheted meg:
(ÖT/ Youtube)
Kapcsolódó:
Nagyon kínos dolog derült ki Orbánékról: A Fidesz pont azt csinálja, ami szerintük bűncselekmény
Kibukott: Orbán Viktor zárt körben adja ki az ukázt a sajátjainak
