Tényszerűen semmi nem igaz abból, amit a kormányzó párt hajtogat.
Az újabb nemzeti konzultációval a kormánypártnak az a legfőbb célja, hogy a törzsszavazók körében megőrizze támogatottságát és potenciálisan visszaszerezze azokat a választókat, akiket a megszorító intézkedések következtében elveszített — nyilatkozta a Népszavának Győri Lóránt, a Political Capital elemzője.
A kormány az Oroszország elleni szankciókról készül nemzeti konzultációt tartani, ám a pontos kérdések azonban egyelőre nem nyilvánosak. A Népszava Rogán Antal minisztertől, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjétől próbált részleteket megtudni az ügyben.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ a lap kérdéseire így reagált:
„A brüsszeli szankciókról szóló nemzeti konzultáció előkészítése már zajlik. A pontos témákkal és a lebonyolítással kapcsolatban a következő napokban nyújtunk majd tájékoztatást”. Válaszukban a várható költségekre nem tértek ki.
Győri Lóránt, a Political Capital geopolitikai elemzője a lapnak elmondta, hogy a nemzeti konzultáció témája „jól” illeszkedik a Fidesznek az ukrajnai háború kirobbanása óta képviselt politikai és médiastratégiájába. Mindennek egyik meghatározó eleme, hogy a kormány a békepártiságát hangsúlyozva támadja az ellenzéket, az Ukrajnával szolidáris államokat és az Európai Uniót. Másik elemként említette, hogy
az elmúlt tizenkét év elhibázott gazdaságpolitikájáért a Fidesz nem vállalja a felelősséget, helyette ismét a külföldi szereplőket tesz felelőssé.
Példaként hozta fel erre az úgynevezett „háborús infláció” kifejezés emlegetését.
„A háború és az energiaválság nyilvánvalóan hozzájárul az inflációhoz, de azt is tudjuk, hogy az infláció már 2021-ben elérte a 7,4 százalékot, már tavaly ársapkát vezettek be egyebek között a csirke far-hát és a benzin esetében.
A magyar gazdaság tehát jóval a háború előtt is komoly problémákkal küzdött”
— hívta fel a figyelmet a geopolitikai elemző.
A szankciók ellenzése valójában az oroszbarát külpolitika folytatását is jelenti, miközben az Orbán-kormány látszólag kiáll Ukrajna területi épsége és szuverenitása mellett.
A nemzeti konzultációkkal eddig is a kormányzati álláspont kommunikációs legitimitását akarták megteremteni, manipulatív módon megfogalmazott, kérdésekbe burkolt állításokat tartalmaztak, az adatok kezelése nem volt átlátható.
Az elemző szerint a szankciókról szóló nemzeti konzultáció legfőbb célja, hogy a Fidesz-szavazók körében megőrizze támogatottságát, és visszaszerezze az utóbbi időben elvesztett választóit, megakadályozza további szavazók lemorzsolódását. Ugyanis a felmérések szerint, a gazdasági nehézségek és a megszorítások – mint a rezsinövelés, vagy a kata kivezetése – miatt
jelentősen csökkent a Fidesz támogatottsága.
Az ellenzék igyekszik azzal szembesíteni Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy korábban maga is megszavazta az Oroszország elleni szankciókat.
Győri Lóránt viszont hozzátette, nem gondolja, hogy kommunikációs szempontból a Fidesz „ne tudna jól kijönni ebből a helyzetből”. Az ellenzéknek ugyanis nincs elegendő médiaelérése, nem képes hatékony kommunikációt folytatni. A kormány sajtófölénye és az ennek segítségével kiépített „véleménybuborék” viszont még annak is teret enged, hogy a Fidesz különösebb belpolitikai következmények nélkül mást mondjon idehaza és külföldön.
„Az a kettősség, hogy a kormány megszavazta a szankciókat, majd elkezdte támadni azokat, csak egy hazugság a sok közül.
A Fidesz mostani álfelmérése hazugságokra épül”
— hangsúlyozta Győri Lóránt.
Hozzátette, hazugság, hogy az Európai Unió és az Ukrajnát támogató országok meghosszabbítják a háborút: a szankciók valójában az agresszió megfékezését szolgálják.
Ugyanígy hazugság az is, hogy a szankciók jobban fájnak az EU-nak, mint Oroszországnak.
Győri Lóránt elmondta, bár az unió is szenved a gázhiány miatt, a számok azt mutatják, hogy a szankciók már a háború első hét hónapjában lényegesen nagyobb károkat okoztak az orosz gazdaságnak. „El lehet képzelni, mi lesz, ha a háború elhúzódik”. Hozzátette: ráadásul biztosra vehető, hogy a szankciók a háború befejezése után sem érnek azonnal véget.
Az elemző szerint,
Orbán nem ismeri fel a régiónk biztonságpolitikai érdekeit,
amikor arról beszél, hogy nekünk nincs közünk az ukrán-orosz háborús konfliktushoz. A geopolitikai elemző ezt téves és veszélyes helyzetértékelésnek tartja. „Hiszen Közép-Kelet-Európa stabilitásáról is szó van. Ha Ukrajnában nyer Oroszország, akkor nem fog megállni, az is lehet, hogy megtámadja Moldovát” — fejtette ki álláspontját.
Győri Lóránt aláhúzta: Magyarország nem érdekelt abban, hogy a szovjet birodalom után Oroszország ismét domináns pozíciót szerezzen a térségünkben.
