Kiszivárgott.
Varga Zs. András, a Kúria elnöke 2021-ben, törvénysértő módon nevezett ki a Kúriára több bírót, köztük a tüntetések engedélyezéséről döntő Hajas Barnabást is, írja a Helsinki Figyelő. A törvényellenességre a kinevezési gyakorlatot vizsgáló Országos Bírói Tanács hívta fel a figyelmet 2022 júliusában, a Magyar Helsinki Bizottság ezért közérdekű adatigénylés keretében kikérte a pályázati eljárásokkal kapcsolatos dokumentumot, ebből derült ki, hogy mi volt a jogsértés.
Bírói pályázatoknál a bírói tanács a pályázók meghallgatása után rangsort alakít ki, a Kúria-elnök pedig csak az első három helyre rangsorolt bíró valamelyikét nevezheti ki, de a második és a harmadik helyre rangsorolt bíró csak az OBT egyetértésével nevezhető ki.
A Helsinki Figyelő szerint Varga Zs. viszont több bírói álláshely esetében is
törvénybe ütköző módon bírálta el a pályázatokat:
- a 2021-ben kiírt 11 pályázat közül 5 esetben nem az első helyen rangsorolt bíró kinevezését kezdeményezte, de egyszer sem kereste meg az OBT-t, hogy annak egyetértését kérje a rangsortól való eltéréshez.
- Egy pályázatnál pedig a negyedik helyre rangsorolt pályázót nyilvánította nyertesnek, amire a törvény még az OBT egyetértésével sem ad lehetőséget.
Felhívták rá a figyelmet, hogy az egyetértési jog mellőzése önmagában súlyos jogsértés, de a Helsinki Figyelő szerint még súlyosabb, hogy Varga Zs. a pályázatok elbírálása során beépített egy előre nem látható elemet is, amely miatt egyes pályázatok eredménye nem átlátható, minden az általa önkényesen felállított szempontok alapján dőlt el.
Hajas Barnabás volt igazságügyi államtitkár csak ilyen eljárásokkal kaphatott bírói kinevezést. Hajas, aki a tüntetések engedélyezéséről dönt, Varga Zs.-hez hasonlóan
úgy nevezték ki bírónak, hogy semmilyen ítélkezési, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezett.
A Helsinki Figyelő szerint a pályázati kiírás, melyre tavaly márciusban jelentkezett, olyan volt, mintha rá szabták volna: az Igazságügyi Minisztériumban végzett munkája során szerepet vállalt a 2018-ban hatályba lépett gyülekezési törvény megalkotásában, az új törvény kommentárjának megtervezője is ő volt.
Az OBT rangsorában viszont legalább egy bíró így is előtte állt. Ha Varga Zs. a szabályoknak megfelelő sorrendben bírálta volna el a pályázatokat, akkor Hajas – másodikként – végleg elesett volna a bírói kinevezés lehetőségétől. Varga Zs. viszont más sorrendben bírált el, és a Hajasnál
előrébb rangsorolt bíróknak más pozíciót adott.
Így Hajas megkaphatta ezt a rá „alakított” beosztást. A Helsinki Figyelő szerint Varga Zs. önkényesen járt el, sem az objektivitás, se a transzparencia követelményeinek nem felelt meg. Ráadásul ahhoz, hogy Varga Zs. András a törvények szerint kinevezhesse Hajas Barnabást, az OBT-hez kellett volna fordulnia.
Ehelyett az OBT-t megkerülve, önkényes elbírálási sorrendet felállítva hozott döntést.
Varga Zs. 2021. január elseje óta Kúria-elnök, ám soha korábban nem szolgált bíróként. Törvénymódosításokra volt szükség a kinevezéséhez, melyet az OBT nem is támogatott. Nemrég azzal került be a hírekbe, hogy felesége, Kovács Helga Mariann feleannyi szavazatot kapott a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium tanácselnök-választásán, mint a másik jelölt, mégis őt nevezték ki, és ebben a pozícióban politikailag kényes ügyekkel is foglalkozhat. A Kúria azt állította, Kovács Helga Mariann kinevezése nem függött a férje személyétől.
