Még akár hónapokig is eltarthatnak a tárgyalások.
Sokáig elhúzódhatnak a tárgyalási folyamatok az uniós forrásokról a magyar kormány és az Európai Bizottság között. Ugyan az Orbán-kormány szinte minden téren engedményeket tett, mégis több olyan pont is akad, ahol a magyar javaslat nem felel meg a brüsszeli követelményeknek, írja a napi.hu. Azonban uniós diplomaták és források szerint teljesen hibásan folytatták le eddig a jogállamisági eljárásról szóló vitát, kifejezetten károsnak tartják a hazai ellenzék messiásvárását, az Európai Parlament kereszteshadjáratát és a magyar kormány taktikázását.
Egy brüsszeli diplomata a napi.hu-nak a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) közötti egyeztetésekről azt mondta:
„Szakpolitikai egyeztetések folynak a magyar kormány és az Európai Bizottság között, mindebből pedig eddig okkal – és sikeresen – zárták ki a nyilvánosságot. A mostani jogállamisági vita ördögök és angyalok harcának való lefestéséhez képest paragrafusokról szóló viták folynak. Ez se nem epikus, se nem politikai küzdelem”.
Ezen kívül más független források is megerősítették, hogy egyik fél sem érdekelt abban, hogy a részletek a nyilvánosságban is ismertek legyenek, mivel mára olyan politikai és ideológiai felhangokat kapott a vita, amelyek egyik fél érdekeinek sem kedveznek.
Ugyan a pontos a tárgyalási pontokat nem, de egy-két téma konfliktusforrásait ismertették a lapnak brüsszeli szakemberek, akik szerint a 2021-2027-es évekre vonatkozó hétéves költségvetésről és a helyreállítási alap forrásairól szóló tárgyalások
még akár hónapokig is eltarthatnak,
így könnyen lehet, hogy csak 2023 tavaszán jöhetnek az első utalások. Azonban fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy mind a magyar közéleti diskurzus, mind az Európai Parlamentben (EP) folyó politikai üzengetések távol állnak a valóságtól.
A Napi.hu-nak nyilatkozók ugyan jelezték, hogy komoly jogi reformokra számítanak, és a brüsszeli hozzáállást az „amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjonisten” is vezérli, de nincs arról szó, hogy „Brüsszel kormányt próbálna váltani Magyarországon”, vagy zsarolásra használná fel az uniós pénzeket.
„El kell keserítenem azokat, akik szerint harcos ideológusok ülnek a videókonferenciákon vagy az egyeztetéseken, a leveleket sem liberális aktivisták írják Brüsszelben, ahogy Budapesten sem Fidesz-párttagságik lobogtatásával reagálnának a jogi kérdésekre”
— fejtette ki a lapnak az egyik forrás, aki fontosnak tartotta jelezni, hogy az EB szakértői között van olyan, aki kifejezetten szimpatizál a magyar kormány ukrajnai háborúban felvett álláspontjával és kritikus az uniós szankciókkal szemben.
A lap által megkérdezett szakemberek jelezték, alapvetően szó nincs arról, hogy a magyar kormány a teljes uniós forrásosztásból kimaradhatna:
a magyarországi rendszerből egyszerűen hiányoznak bizonyos jogi garanciák
- a versenyjog,
- a transzparencia
- vagy a korrupciós bűncselekmények esetén
alkalmazható uniós jogorvoslati lehetőségeknél,
amelyek nélkül nem lehet megállapodni.
Mint írták, valódi veszélyben a helyreállítási források nagyjából 35 százaléka, a kohéziós forrásoknál nagyjából 40 százalék lehet. Előbbi teljes összege a hitelkeret nélkül 2700-2800 milliárd forint, utóbbi pedig nagyjából 7800-8000 milliárd forintnyi forrást jelent.
Hozzátették, a helyreállítási alap esetében egyszerűen a magyar tervekkel, vagyis a támogatandó feladatokkal és programokkal nem elégedettek. A bizottság szerint azok nem felelnek meg a zöld- és a fenntarthatósági céloknak, más esetekben úgy látják, hogy egyszerűen állami támogatássá silányulnának a felhasznált pénzek. Bővebb részleteket azonban ezzel kapcsolatban nem osztottak meg.
Kitértek rá, hogy a magyar kormány konstruktívan vesz részt a párbeszédben, bár azt jelezték, hogy nem minden minisztériummal gördülékeny a kapcsolat. Navracsics Tibor EU-ügyi miniszter stábjával könnyebben egyeztetnek, mint Varga Judit igazságügyi miniszterével.
Az Európai Bizottság csupán annyi megjegyzést fűzött a múlt héten elküldött magyar levélhez, hogy nem tekintik lezártnak a párbeszédet, vagyis még érkezhetnek észrevételek, folytatódhatnak az egyeztetések, de mindent alaposan tanulmányozni fognak. Az egyeztetéseken három központi területet emeltek ki:
- az összeférhetetlenségi szabályok hiányosak,
- az európai forrásoknál elkövetett csalások hatósági kivizsgálása nem megfelelően biztosított,
- valamint az állami hatóságok törvénytelen döntéseinek megelőzése sem hatékony.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón számolt be szűkszavúan az Európai Bizottsággal folyó egyeztetésekről, jelezve, hogy 10 felajánlást tettek törvénymódosításra, amelyeket októberig készek a parlament elé terjeszteni. Szavai szerint
mindenben próbálnak együttműködni Brüsszellel, hogy a vitás pontok szinte mindegyikében enged a kormány az uniós kéréseknek.
„Minden eddiginél szigorúbb rendszert hozunk létre az uniós pénzek felhasználása és ellenőrzése tekintetében”
— jelentette ki korábban Gulyás.
A magyar jogállamiság helyzetéről szóló brüsszeli jelentés külön kiemelte, hogy nagyon sok a versenyeztetés nélküli közbeszerzés Magyarországon, valamint a kormány már-már visszaélésszerűen használja a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás” minősítést.
„Az Európai Unió szigorú versenyjogi szabályokat vezetett be a 90-es években, hogy garantálja a tőkepiaci unió mellett azt is, hogy az Egyesült Államokéhoz hasonló oligopol piac, kartellezéssel átszőtt gazdaság ne alakuljon ki. Részben pont a magyarországi helyzet is implikálta, hogy a piaci erőfölényről szóló uniós szabályokat újratárgyalják. De még a jelenleg érvényes szabályok is könnyen sérülhetnek Magyarországon”
— értékelte a helyzetet egyikük, állítva, hogy az uniós szigorításban az állami beavatkozás kérdése is kaphat egy külön fejezetet.
Mindezek mellett kiemelték, hogy a magyar lobbizási környezet elszámoltathatatlan, nem transzparens, de láthatóan nagyon aktív. „Akár az Európai Unió intézményeinél is sokkal szigorúbb szabályozásra lenne szükség” — jegyezte meg a brüsszeli illetékes.
Kitértek arra is, hogy ugyan a lengyelekkel már sikerült egy elvi megegyezésre jutni a jogállamisági problémák rendezéséről, de tényleges és érdemi változtatások után a kifogásoltakhoz hasonló jogi trükközésekbe kezdtek. Hasonló kockázatok egy-két magyar javaslat esetében felmerülnek.
Összességében a magyar uniós források ügye azon múlik, hogy az Orbán-kormány képes lesz-e olyan garanciafeltételeket javasolni több területen, amelyek megfelelnek Brüsszelnek is, amely bár nem akar vendettát venni, de dominánsabb helyzetbe akar kerülni a közös értékek védelménél.
(napi.hu)
