Betelt a pohár.
A Tanítanék Mozgalom azt ígéri, ha szeptember 2-ig nem kapnak érdemi ajánlatot a kormánytól, a tanév második hetétől újra polgári engedetlenségi akciók lehetnek az iskolákban
– írja az Eduline.
A mozgalom augusztus elején írt nyílt levelet a közoktatásért (is) felelős tárcának, ebben a pedagógusok sztrájkjogának visszaállítását, valamint a fizetések emelését követelték. Múlt héten megérkezett a válasz, Kisfaludy László köznevelési államtitkár levele azonban csak az eddigi kormányzati lépéseket sorolja fel,
érdemi ajánlatot nem tartalmaz.
A Tanítanék ezért úgy döntött: szeptember 2-ig várnak érdemi ajánlatot a kormánytól. Ha ilyet nem kapnak, szeptember 5-től folytatják a polgári engedetlenségi akciókat. Ennek részleteiről Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője egyelőre kevés részletet árult el, azt ugyanis kiemelte, hogy itt egyéni és tantestületi döntésekről van szó.
„Ahhoz képest, amit tettünk mondjuk februárban, márciusban, annál eggyel erősebbet, eggyel hosszabbat, eggyel jelentősebbet kell csinálni”
– mondta Törley Katalin, aki szerint az is elképzelhető, hogy „hólabdaeffektus” indul majd el, és ha a pedagógusok azt látják, hogy itt-ott már elkezdődött az ellenállás, „akkor bele fognak állni”.
A Tanítanék többek között azt tervezi, hogy továbbra is lesz sztrájkalap, amelyből kompenzálni tudják a polgári engedetlenséget vállalók kieső bérét. A korábbi, tavaszi gyűjtési akciót sikeresnek tartják, mert valamennyi, támogatást igénylő pedagógusnak tudtak segíteni.
A szülőket is bevonnák,
„a téli, tavaszi megmozdulások során is az volt a tapasztalat, hogy
egyre több szülő ébred rá
arra, hogy a saját gyereke érdekében kell lépnie, és hogy a tanárok tiltakozása nem egy öncélú kiállás, hanem a tanítványok érdekében történik”.
Jogi útmutatóval segítenek
A Tanítanék azt szeretné elérni, hogy a pedagógusok – amennyire csak lehet – felkészülten kezdjenek bele a polgári engedetlenségi akciókba. Jogi útmutatót is szeretnének adni, hogy az ellenállás résztvevői tudjanak arról, milyen következményekkel számolhatnak. Törley Katalin kiemeli, hogy a polgári engedetlenség nem egy törvényben szabályozott tiltakozási forma, ezért viszonylag kiszámíthatatlan, milyen retorziót vonhat maga után. Ki szeretnék védeni, hogy a fenyegetéseknek nagyobb súlyuk legyen, mint amilyenek valójában. Fontos információ például, hogy mivel az engedetlenséggel munkajogi szerződést szegnek meg a pedagógusok, a következmények is csak munkajogiak lehetnek.
Törley Katalin úgy látja, hogy a kormányon most az európai uniós pénzek visszatartása miatt is egyre nagyobb a nyomás, és ez a tanároknak kedvezhet.
„A téli és tavaszi ellenállás megmutatta azt, hogy milyen felszabadító tud lenni egy-egy kiállás. Hirtelen az ember úgy érzi, hogy lélegzik, oxigénhez jut, és megtett valamit, amit nehéz megtenni, de muszáj. Ki kell állnunk magunkért és a gyerekekért. Azt gondolom, hogy minél többen vagyunk, annál nagyobb biztonságban vagyunk”
– tette hozzá.
