Korrekciók végrehajtására kényszerítették a kormányzatot.
Miután nyolc napon keresztül számos szerbiai város központját és legfontosabb közlekedési csomópontjait lezárták a tiltakozó gazdák, a kormány engedett a legfőbb követeléseiknek — írja a Beta hírügynökség.
Ugyan nem teljesültek maradéktalanul a mezőgazdasági munkások követelései, s a megegyezés nem oldja meg az aszály miatt a teljes összeomlás szélére sodródott mezőgazdaság helyzetét, az azonban bebizonyosodott, hogy a kormányzat legyen akármilyen terpeszkedő, határozott,
megfelelő kiállással eltántorítható a szándékától.
A szerbiai gazdák tüntetéssorozatához az vezetett el, hogy az elmúlt egy év során rendkívüli módon megdrágult Szerbiában az üzemanyag és a műtrágya ára, a mezőgazdászok pedig semmilyen kárpótlást sem kaptak. A helyzetük azonban akkor vált reménytelenné, amikor a kormány megtiltotta a gabona és az étolaj kivitelét az országból, holott ezeknek a világpiaci ára éppen az idén szökött az egekbe — számolt be róla a Mérce, a belgrádi Danas napilap összefoglalója alapján.
A tiltakozások augusztus 9-én kezdődtek, amikor a szerémségi (Vajdaság) gazdák traktorokkal utcára vonultak. Őket azonnal követték a pozsareváci kollégáik, akik
Belgrádtól 80 kilométerre lezárták az egyik legforgalmasabb autópályát.
Pár nappal később a gazdák Verbászon, Szabadkán, Nagybecskereken, Nagykikindán, Topolyán, Zomborban és Újvidéken is tüntettek, majd pedig a vajdaságiakhoz dél-szerbiai gazdák is csatlakoztak. Az újvidéki tiltakozás a kezdetektől fogva a leghatározottabb volt. A parasztok traktoraikkal elállták a Báni Palota, a tartományi parlament épülete előtti teret, és
lezárták a tartomány székvárosának legfontosabb utcáit és hidait.
A gazdák fő követelései közt szerepeltek:
- hogy az állam tisztességes árat fizessen a napraforgóért. Tonnánként 700 eurós árat szabtak meg, amely fedezné a költségeiket.
- Sérelmezték továbbá, hogy a kivitelt éppen akkor állította le a kormány, amikor a napraforgó és az étolaj ára a legmagasabbra szökött. Úgy látták, hogy az alacsonyabb árat a kormányzat önkényesen állapította meg, s a jelentős árrést megtartották maguknak a napraforgót felvásárló olajgyárak.
- A gazdák követelték azt is, hogy az üzemanyag jövedéki adóját az állam bizonyos benzinmennyiség esetében törölje.
Ez utóbbi kérés összefügg azzal, hogy Szerbiát is hatalmas aszály sújtja, amely az alig támogatott mezőgazdaságot a végveszélybe sodorta. Nem egy vajdasági településen például idén semmit sem takarítanak be a gazdák: a kukorica csenevész maradt, a búzát pedig már tavasszal porba vetették a gazdák.
Sokan inkább túladtak a földjeiken, mert a kiszikkadt földek felszántása nem érte meg nekik.
A szárazság a gyümölcsösöket sem kímélte. Az ágazatot pedig kiszolgáltatja az állam és a felvásárlók összejátszása is. A málnatermesztők már korábban is jelezték, hogy a felvásárlási árakat a monopolhelyzetben lévő hűtőházak alakítják, azok pedig szoros kapcsolatban állnak az exportról döntő köztisztviselőkkel.
A kormány először szombaton tárgyalt a tiltakozókkal, ám csak a kiviteli tilalmat oldotta fel, valamint részproblémákra, így a tej átvételi árára kínált megoldást. A napraforgóért nem volt hajlandó 535 eurónál többet fizetni, a jövedéki adó eltörlését pedig kivitelezhetetlennek tartotta. Bár némi könnyítést kaptak a gazdák: naponta kétszer tankolhatnak a kutakon és 20 dinárral (60 forinttal) olcsóbban. Ám ez az ár még mindig magas, hiszen Szerbiában átszámítva 550 forintba kerül egy liter üzemanyag.
A kormány a hétfői, 9 órán át tartó találkozón sem teljesítette a gazdák összes követelését. Bár Ana Brnabić kormányfő a találkozó előtt azt mondta, senki nem hagyja el az üléstermet, míg megállapodás nem születik, a gazdák képviselőinek egyike, Slavko Ilić dél körül faképnél hagyta a kormányfőt és a kormány gazdasági szakembereit. A gazda úgy találta, hogy a találkozó már a kezdetén értelmét vesztette, mert „a miniszterelnök azt bizonygatta, hogy a gazdák a hibásak”. A kormányfő a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy „ha mindenkinek megadunk mindent, amit kér, akkor nem lesz többé költségvetés, nem lesz többé Szerbia”.
A tiltakozó gazdákkal kapcsolatban a tárgyalások előtt megszólalt Aleksandar Vučić államfő is, aki kijelentette, hogy az állam csak a megalapozott kéréseket teljesíti, a
„lakosoknak pedig segíteniük kell az államot abban a nehéz helyzetben, amelybe nem a saját hibájából került, hanem az ukrajnai háború, az energiaválság és a globális krízis miatt”.
Vučić kormányfőként, és a 700 ezer tagot számláló Szerb Haladó Párt elnökeként immár
10 éve döntő befolyással van Szerbia politikájára.
A megnyilatkozását az is sürgethette, hogy a gazdákkal tárgyaló kormány megbízatása éppen a napokban jár le.
Szerbiában ugyanis szintén április 3-án tartottak választásokat, ám az új kormány még nem alakult meg. Ebben szerepet játszhat az is, hogy Vučić a döntés elodázásával is állandó nyomás alatt tartja a saját pártját és az eddigi koalíciós társait, ráadásul az ukrajnai háború miatt az eddigi kormánykoalíciót alkotó Szerbiai Szocialista Párt – amely jó viszonyt ápol Oroszországgal -, nem tűnik olyan kedvelt szövetségesnek, amikor Szerbia a Koszovóval kapcsolatos újra elmérgesedő viszonyt a napokban Brüsszelben kívánja megoldani.
Vučić szerdán utazott Belgiumba, ahol Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel és Jens Stoltember NATO-főtitkárral is tárgyal. Az új kormány vezetőjét vélhetőleg az utazás után nevezi meg a szerbiai államfő.
Végül a kedden este megszületett megállapodással,
a gazdák követeléseinek egy része teljesült.
A napraforgóért ugyan nem kapták meg a kívánt árat, de a közvetítők haszonkulcsát megszabták, így kevésbé nyerészkedhetnek a termelőkön. A gazdák ugyancsak ígéretet kaptak arra, hogy a forgalomlassító tiltakozásaik és a városközpontok elfoglalása nem jár büntetéssel, a mezőgazdaságot érintő döntésekbe pedig az új kormány beleszólási jogot biztosít nekik.
(merce.hu)
