Köszi, Fidesz.
Az Európai Bizottság augusztus 22-éig adott határidőt arra, hogy a magyar kormány feleljen a legutóbbi bizottsági levélre, amelyben a jogállami mechanizmussal kapcsolatos korábbi kritikákra adott magyar válaszra reagáltak.
A magyar kormány három kérdésben próbál megegyezésre jutni az EB-vel, és amennyiben elküldik válaszukat, az EB-nek két hónapja lesz annak elbírálására.
Ezután a Bizottság vagy elfogadja a kormány válaszát, vagy
az Európai Tanács elé terjeszti,
hogy a jogállami mechanizmus keretében mennyi uniós forrást tartsanak vissza Magyarországtól.
A három problémás kérdés a jogállami mechanizmus, a helyreállítási alap, illetve a hétéves költségvetésből származó pénzek ügye.
Utóbbiak a 2021 és 2027 közötti időszakra vannak elosztva, de a lehívásuk csak két-hároméves csúszással történhet meg, így innen legkorábban 2023 végére jöhet forrás Magyarországra. Ezeket a pénzeket érinti a jogállamisági mechanizmus.
A második konfliktusos ügy a helyreállítási alap, ebből Magyarország számára vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában körülbelül hatezer milliárd forint érhető el.
A 24.hu hangsúlyozza, hogy Magyarország az egyetlen tagállam, amelynek a pályázatát ezekre a forrásokra még
nem hagyták jóvá.
A lap forrásai szerint az Európai Bizottságban úgy gondolják, hogy míg a Navracsics Tibor vezette magyar tárgyalódelegáció majdnem mindenre hajlandó a pénzekért, addig a kabinet egésze sokkal kevésbé engedékeny. Ez azért van így, mert a jogállami mechanizmussal kapcsolatos tárgyalások a Varga Judit vezette Igazságügyi Minisztériumhoz tartoznak, a végső döntéseket pedig Orbán Viktor hozza meg.
Noha a delegáció mindent bevet és mindenre hajlandó a pénzekért, a lap forrásai szerint a helyreállítási alapról folytatott tárgyalások az utóbbi hetekben leálltak.
A magyar kormány még be sem nyújtotta az új pályázatot, miközben az
elvileg már készen van.
Navracsics delegációja a minél előbbi megegyezésre törekszik, azonban kérdéses, hogy ez sikerülhet-e, mivel bizottsági források szerint a magyar kormány félreértette a helyzetet: válaszokat adott a kérdésekre, de nem jelölte meg, hogy pontosan milyen változtatásokat tervez, miközben Brüsszelben már benyújtott törvényjavaslatokat szeretnének látni, nem homályos terveket.
Mivel a határidő vészesen közeleg, a magyar kormány sem zárja ki, hogy születhetnek még további törvényjavaslatok, ha így lesz, azokat a következő hetekben be kell nyújtani.