Áll a bál.
Mint arról beszámoltunk, lemondott miniszterelnöki megbízotti pozíciójáról Hegedüs Zsuzsa a tusnádfürdői drogos bulin előadott orbáni szónoklat miatt.
Hegedüs egy alapos, tegeződő levélben olvasott be Orbánnak a „fajkeveredésről” szóló hitleri fejtegetései miatt, ezt >>ITT OLVASHATOD<<.
A miniszterelnök reakciója is megérkezett pár órán belül: Orbán Viktor válaszlevelét Orbán Balázs tette közzé közösségi oldalán. Ebben a kormányfő egyáltalán nem magyarázza meg a fajkeveredésről szóló konkrét bornírtságait, helyette azt deklarálja, hogy ő sosem volt rasszista.
A levélben Orbán azt írja: Hegedüs tudhatja a legjobban, hogy
„fölfogásom szerint
a Jóisten minden embert a saját képmására teremtett.
Ezért a magamfajták esetében a rasszizmus ab ovo ki van zárva.”
Erre a szociológus egy újabb hosszú levélben válaszolt, amelyet szétküldött a szerkesztőségeknek, és amelyett változtatás nélkül idézünk alább:
„Kedves Viktor!
20 év óta Te is eléggé ismersz ahhoz, hogy tudd, mibe került nekem, ennek a levélnek a megírása.
Viszont, bár megértem, hogyha eszed ágában sincs még egyszer elolvasni azt az egy és háromnegyed oldalt, amit írtam neked, azért egy dolog miatt, mégsem ártana legalább az első és második bekezdést újraolvasni, amiben explicite azt mondom, hogy egyrészt, mindig biztos voltam abban és többször meg is védtelek ez ügyben, hogy az antiszemitizmus olyan távol áll tőled, mint Makó Jeruzsálemtől, illetve a második bekezdés úgy kezdődik, hogy nem tudom ki és miért sugallta a beszédet és nem értem, hogy nem vetted észre, hogy ez a szöveg nem az, ami valószínűleg a szándékod volt.
Más szóval, egy olyan félreérthető mondatot sem írtam le, amelyben téged minősítenélek, akár rasszistának, akár szélsőjobboldalinak, én egyértelműen a megjelent szövegről beszéltem és pontosan arról szól a levél, hogy 20 éven keresztül nem tévedhettem akkorát, hogy nem veszem észre, hogy benned a legkisebb hajlam is van a már nyugaton is létező fajgyűlöletre.
De még ez sem késztetett volna arra, hogy felálljak, pontosabban felálljak azért, hogy nyilvánosan meg tudjak szólalni, ha nem Magyarország miniszterelnökeként, nyilvánosan mondod el, hanem magántársaságban. Ez utóbbi esetben ugyanis, ha tudomásomra jutott volna, maximum az jutott volna eszembe, hogy ha és amennyiben egyáltalán igaz ez a mese, de mondjuk egy videót is láttam volna, akkor is magánemberként azt mondasz, amit akarsz, mint mindenki, de hasonlóképpen meglepett volna, ugyanis ahhoz elég emberismerettel rendelkezem, hogy 20 év alatt csak észre vettem volna, hogy ha elfojtottan is, de ilyenfajta gondolatok vannak a fejedben.
A probléma ott van, hogy bármennyire nem értek egyet az Európa-ellenességeddel és nagyon zavar, hogy időnként ezért a beszélgetésünk lényege az, hogy leüvöltöm ezért a fejed, az Európa-ellenesség számláján, nincs 6 millió zsidó halála. És legfőképp, a legvadabb Európa-ellenesség is maximum erősíti az Európa-ellenes hangulatot a Fidesz törzsszavazói között.
A faji jellegű diszkriminációra vonatkozó legkisebb nyilvános mondat azonban olyasmit gerjeszt, amiről a történelem nemcsak Európában, hanem Afrikában és Örményországban már bebizonyította, hogyha egyszer kiengedjük a szellemet a palackból, az „Úristen” sem tudja újra visszazárni.
Tudom, hogy nehéz elhinned e pillanatban, de nekem jobban fájt ennek a döntésnek a meghozatala, mint Neked, sok okból, de ezek közül van egy, amit egész biztosan megértesz. Te egy nagy, integrált családot tudsz magad körül, én viszont csak néhány barátomat.
Én örülnék a legjobban, ha ezt a beszédet és az én, tudom, neked is fájó döntésemet, valahogy korrigálni lehetne, de szemben Veled, én a Shoah után egy évvel születtem, már kisóvodás koromban, miután nem értettem, miért nincs nekem, mint a többieknek, akár a Tiedhez hasonló, nagy családom, nagyszülőkkel, unokatestvérekkel, stb. és erre a szüleim, mint mindig, a koromnak megfelelően választ adtak.
Ráadásul, mindkét szülőm a rendkívüli lelkierejük és még annál is rendkívülibb bátorságuk miatt menekült meg:
– az apám, a Don-kanyarhoz küldött munkaszolgálatosok közül, egyedül gyalogolt haza, miután, Petschauer Attila olimpiai vívóbajnok a karjai között halt meg a Don- kanyarban,
– a mamámat pedig kétszer kapták el a nyilasok és tették be a Dunához induló menetbe, amiből mindenkit a Dunába lőttek, egyszer a 2-es villamosra ugrott fel, másodszor pedig egy porosz tiszt vette ki a menetből, mert feltűnt a szépsége és még a következményeket is megúszta azzal, hogy volt annyi lélekjelenléte, hogy azt hazudta, hogy egy 4 hetes kisbabát szoptató kismama.
Ezt figyelembe véve azt is megértheted, hogyha van valaki, akiből még véletlenül sem néztem volna ki a fajgyűlölet legkisebb jelét, az Te vagy.
Nem tudok mást mondani, mint azt, hogy olvasd újra el a tusványosi beszéded alapján megjelent szövegnek az erre vonatkozó részét és meg fogod érteni, hogy miért nem vállaltam azt, amiben gyerekkorom óta hiszek, hogy ez a borzalom csak azért történhetett meg, mert túl sokan hallgattak, amikor születőben volt az a fajta gyűlölködés, amire a nácik építettek.
Többnyire azért hallgattak, mert nem érintette és ezért nem érdekelte őket, ami pedig a Sztálin által kötött megállapodást illet, Hitlerrel, politikai okokból nem voltak hajlandók felvenni a kesztyűt, akkor, amikor még meg lehetett volna állítani.
Változatlan szeretettel:
Zsuzsa”
