A szakértő szerint a honvédelmi miniszter zavaros kijelentéseket tett.
A kiképzés szintjének emelése nem nevezhető a haderő magasabb készültségébe helyezésének. Amikor a miniszter arról beszél, hogy több kiképzést folytatnak a hadseregben, több helyszínen, az igazából nem fokozza a készültséget — így reagált Tarjányi Péter a honvédelmi miniszter szerdai bejelentésére, miszerint utasítást adott a „haderő készenlétének fokozására”. A biztonságpolitikai szakértő a Hírklikk-nek elmondta, szakmailag értelmezhetetlennek tartja a miniszternek azt a kijelentését is, hogy „nekünk is fel kell vérteznünk magunkat”. Mint mondta, ezek jól hangzó mondatok, de a harckészültség tekintetében igazából szakmailag, mélységükben nem jelentenek semmit.
„Igazán nem tudom, hogy mit jelent ez a fokozás. Amikor a miniszter arról beszél, hogy több kiképzést folytatnak a hadseregben, több helyszínen, az igazából nem készültségfokozás. A kiképzés szintemelése nem nevezhető annak. Akkor növelnék a készültséget, ha betiltanák a szabadságot, a szabadnapokat, konkrét készültségi, készletfeltöltési feladatokat rendelnének el. Tehát valamire felkészülnének. Igazából az a bajom, hogy nem tudom, mi az, amire készülnek”
— fogalmazott Tarjányi Péter.
Azzal kapcsolatban, hogy a honvédelmi miniszter arra hivatkozott, hogy „korábban soha nem tapasztalt biztonsági kihívások érnek most bennünket”, mint például a szűnni nem akaró háború Magyarország közvetlen szomszédságában vagy az ország déli határait „ostromló erőszakos illegális migránsok” úgy reagált: a déli határon nyilván nagyon komoly feladatok vannak, hiszen a migrációs nyomás ténylegesen emelkedik, de az ott lévő feladatokat elsősorban a Belügyminisztérium végzi.
Ezért a miniszter úrnak ez a kommunikációja egy kicsit olyan „nesze semmi, fogd meg jól”.
Az pedig, hogy új beruházásokat terveznek, nem emeli közvetlenül a készültséget. Ugyan bejelentették, és ténylegesen szerződést is kötöttek Leopárd 2A7 harckocsikra, de azoknak a gyártása hosszú-hosszú évek múlva fog befejeződni. Magyarországon akkor jelennek majd meg ezek az eszközök. Ugyanígy vannak a lengyelek is, ők szintén megrendeltek a németektől ilyen harckocsikat. Ott a gyártási és szállítási határidő már régen lejárt, és Németország nem tudott teljesíteni. Látható, hogy a nemzetközi hadiipar, és ezen belül különösen az európai hadiipar rendszeresen csúszásban van. Tehát ehhez sem tudom kapcsolni ezt a fajta magasabb készültséget. Nem tudom, hogy képeznek-e valamilyen fajta tartalékot, adott esetben emberi oldalról, eszközoldalról, bármilyen fajta felderítési-, hírszerzési oldalról. Egyszerűen ez a kijelentés szakmai szempontból számomra értelmezhetetlen — fejtette ki a biztonságpolitikai szakértő.
A honvédelmi miniszter csütörtöki bejelentésére, miszerint az intézkedés „a hadseregen belülre vonatkozik, a katonákat érinti, az alapmesterségüket, a fegyverhasználatot és az azzal kapcsolatos csapatmozgást fogják intenzívebben gyakorolni” elmondta: „Ezt értem, de hát erről beszélek, kiképzési feladatokat fognak ellátni.
A kiképzési feladatok ellátása azonban nem jelent magasabb készültségbe helyezést. Az fokozott kiképzést jelent. Ennyi”.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi miniszter szerdán utasítást adott a haderő készenlétének fokozására.
„Igazán nem tudom, hogy mit jelent ez a fokozás. Amikor a miniszter arról beszél, hogy több kiképzést folytatnak a hadseregben, több helyszínen, az igazából nem készültségfokozás. A kiképzés szintemelése nem nevezhető annak. Akkor növelnék a készültséget, ha betiltanák a szabadságot, a szabadnapokat, konkrét készültségi, készletfeltöltési feladatokat rendelnének el. Tehát valamire felkészülnének. Igazából az a bajom, hogy nem tudom, mi az, amire készülnek” — fogalmazott.
Csütörtökön a miniszter azt magyarázta, hogy az intézkedés a hadseregen belülre vonatkozik, a katonákat érinti, az alapmesterségüket, a fegyverhasználatot és az azzal kapcsolatos csapatmozgást fogják intenzívebben gyakorolni…
A miniszter arról is beszélt korábban, hogy, ez azt jelenti, „több egyenruhást fognak az emberek látni, az utakon több katonai konvoj lesz látható, és időnként a légierő is hangosabb lesz”. Arra kérdésre, hogy ez el fogja-e ijeszteni a Szerbiában dekkoló migránsokat, Tarjányi úgy reagált:
„Nem. Még egyszer mondom, amiről a honvédelmi miniszter beszél, az nem magasabb harckészültségbe lépés. Ez a kiképzési tevékenység fokozása, és nyilván az utakon azt lehet majd látni, hogy egy lőtérre több katona megy, merthogy több kiképzést folytatnak azon a lőtéren. De ettől nem lesz magasabb készültség. Amikor több katona megy a lőtérre,
az egy kicsit olyan, mintha én azt mondanám, hogy az iskolában magasabb készültségben lesznek a diákjaink, mert hamarabb kezdődik a tanítás.
Ilyen szempontból több diákot fogunk látni augusztusban az utakon iskolatáskával a hátukon. Ez nem függ össze a harckészültséggel”.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt is mondta korábban, hogy az ország keleti szomszédjában „szűnni nem akaró háború” van, délről pedig embercsempészek által szervezett illegális migránsok egyre agresszívebben jönnek. Ezekre Európa-szerte mindenki reagál. Az Egyesült Királyság a haderő mobilizációját jelentette be, Szlovákia rendkívüli állapotot rendelt el, Lengyelország fokozza a készenlétet. Hozzátette: „nekünk is fel kell vérteznünk magunkat”.
„Ezt a »nekünk is fel kell vérteznünk magunkat« kifejezést megint nem tudom értelmezni. A felvértezés az azt jelenti, hogy beszerzünk valamit pluszban, csinálunk valamit pluszban. Ezek jól hangzó mondatok, de a harckészültség tekintetében igazából szakmailag, mélységükben nem jelentenek semmit”
— fogalmazott Tarjányi Péter.
A biztonságpolitikai szakértővel készült teljes interjút ITT lehet elolvasni.
Kapcsolódó:
Rendkívüli: A honvédelmi miniszter kiadta parancsot a hadsereg készenlétének fokozására
