Engedni kellett a felsőbb utasításnak.
A választás napján nemcsak a győzelemnek, hanem a Budapest Bank és az MKB Bank egyesüléséhez vezető fontos mérföldkőnek is nagyon örülhetett Orbán Viktor – ezt a történetet fejti ki a Financial Times cikke hétfőn reggel. A Magyar Bankholding Zrt. éppen április 6-án jelentette be diadalmasan, hogy lezajlott a két bank egyesülése, amellyel egy lépéssel közelebb kerültek egy meghatározó szerepet betöltő, egységes bank létrehozásához.
Egészen a 2010-es évektől ismerteti a brit gazdasági lap, hogyan váltak előbb bűnbakká a bankok, majd hogyan alakította ki a NER holdudvar számára a kormányzat az utat, hogy létrehozza a több mint húsz százalékos piaci részesedéssel rendelkező OTP
hozzá hű versenytársát
és teremtse meg a feltételeit egy olyan bankrendszernek, ahol a hazai tulajdonosok előnyben vannak a külföldi pénzintézetekhez képest.
A Financial Times elemzésének legfontosabb pontja, hogy miközben a Bankholding a magyar államon keresztül az Orbán-kormány és Mészáros Lőrinc többségi felügyelete alatt áll,
a legnagyobb hiteleket is ezek a körök kapják,
ez pedig óriási veszélyt rejt magában az egész magyar gazdaságra nézve.
Még az egyesülés előtt ugyanis három gigahitelt kaptak a NER-körök:
- Mészáros Opus Globalja 130 millió eurót vett fel a Titász megvásárlására,
- a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST 100 millió eurót kapott a Dorottya Hotel megépítésére,
- és ugyancsak a BDPST 14 millió eurós hitel segítségével vette meg az Iberostar Grand Hotelt.
Ez a három hitel összesen csaknem negyedmilliárd euró. A lap megkérdezett tucatnyi szakértőt, akik mind egyetértettek abban, hogy ha ezek a cégek elvesztik az állami szerződéseiket egy Orbán utáni időszakban, az így kieső törlesztések veszélybe sodorhatják a Bankholding többi ügyfelének pénzét.
Az egyik megkérdezett szakértő szerint a Magyar Bankholding – amelynek együttes mérlege 2020-ban az ország GDP-jének mintegy hatodát tette ki –
„a magyar gazdaság legnagyobb kockázata lesz a jövőben”.
Azt is kiemelik a megkérdezett szakértők, hogy ha a következő négy-öt évben az állami szerződések nélkül is működővé teszik a Bankholdingot, akkor sikeres lehet az óriásbank.
Ugyanakkor a kockázatokat szaporítja a kormányzat közvetlen befolyása az új bank döntéseire. Jó példa erre az MKB Marine Le Pennek nyújtott 10 millió eurós hitele.
Két, a folyamatot ismerő személy szerint Orbán Viktor
közvetlen utasítására
volt szükség ahhoz, hogy végül hitelt nyújtsanak a szélsőjobbos francia jelöltnek, pedig a bank vezetése, sőt Mészáros Lőrinc is vonakodott ezt megtenni egy ilyen érzékeny politikai időszakban.
Végül Orbán akarata érvényesült, és a Bankholding egyik hitelügyintézőjét Párizsba küldték, hogy aláírja a papírokat Le Pennel – mondták ezek az FT forrásai.
A brit lap végül arra is rácsodálkozik, hogy a bankfelügyeletet ellátó Nemzeti Bank elnökének fia érdekelt lehet a Bankholdingban. Az ilyesmit összeférhetetlenségnek hívják máshol.
(via 444.hu)
