Orbánék ezt próbálták elkerülni.
A hivatalos hatóságok ebből a pénzből támogathatják a menekülteket – például élelmiszer és ideiglenes szállás biztosításával –, valamint elvégezhetik a külső határokon felmerülő regisztrációs és egyéb feladatokat.
A gyorssegély az EU belügyi alapjából érkezik, a létrehozásáról szóló határozat előírja, hogy a kormányzati szervekhez érkező források harminc százalékát
civil szervezeteknek, helyi és regionális kormányzatoknak
kell eljuttatni, amelyek oroszlánrészt vállalnak az ukrajnai menekültek ellátásában.
A gyors ügyintézés érdekében az Európai Bizottság nem a tényleges költségek, hanem az eredmények alapján fogja felszabadítani a pénzt, vagyis a kormánynak be kell mutatnia, hogy
mire kívánja fordítani.
A brüsszeli testület utólag fogja vizsgálni, hogy a forrásokat valóban a céloknak megfelelően és szabályszerűen költötték-e el.
Az EB az áprilisban tartott nemzetközi felajánlási konferencián vállalta, hogy az Európai Unió belügyi alapjából 400 millió eurót ad az Ukrajnából érkezők megsegítésére a leginkább érintett tagállamokban. Ezen a héten döntöttek úgy, hogy a teljes összegből 248 millió eurót továbbítanak annak az öt tagállamnak, amelyet a háború első időszakában a leginkább sújtottak a háború következményei, hosszú határszakaszuk van Ukrajnával és a legtöbb menekültet fogadták be.
A Magyarországnak megítélt 21,1 millión felüli összegen Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia osztozik. A 400 millióból megmaradt 152 millió odaítéléséről és elosztásáról valamivel később születik határozat.
A közösség belügyi alapjaiból származó pénz csak egy része az ukrajnai háború miatt folyósított uniós támogatásnak. Az EU költségvetését kezelő Európai Bizottság április végén 299,6 millió eurót (több mint 110 milliárd forintot) utalt Magyarországnak a menekültek ellátására. Ezt az összeget is a közösségi forrásokat kezelő nemzeti hatóság oszthatja szét az Unió által meghatározott célokra.
(via Népszava)
