Aggasztó számok.
Kásler Miklós négy éve még arra tett ígéretet, hogy kiemelten figyelni fognak a kórházi fertőzések visszaszorítására. Ehhez képest az alapvető adatokat sem tették közzé időben, csak bírósági per következményeként adták ki őket. Mostanra kiderült az is, hogy a ígérgetések ellenére 2019-ben és 2020-ban a helyzet tovább romlott — számol be róla a 444.
Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter 2018. június elején, nem sokkal kinevezése után, azt nyilatkozta Magyar Hírlapnak, hogy
„A legakutabb pont, amiben azonnal lépni kell, az a kórházi fertőzések ügye”
Így még a nyáron rendeletet írt a kórházi fertőzések megelőzéséről, amitől azt várta, hogy 30-50 százalékkal csökkenteni fogja a kórházi fertőzések számát. Egy évvel később arról beszélt, 11,5 milliárd forintot adtak 40 kórháznak, hogy
„a kézfertőtlenítés mechanizmusát megújítsák, vagy csökkentsék a levegő szennyezettségét”.
Mindezek alapján úgy tűnhet, javult a helyzet. Ha a koronavírust nem számítjuk, 2020-ban 112 járvány robbant ki a kórházakban, míg 2019-ben 137, azelőtt 131. Szintén a covid nélkül 1869-en betegedtek meg kórházi fertőzés miatt, szemben a korábbi évekkel, amikor nagyjából 2200-an.
De ez félrevezető, hiszen a koronavírus-járvány első évében csökkent az ellátási napok és a betegek száma is, kórházi ágyak ezreit szabadították fel, és felfüggesztették a halasztható műtéteket. Az arányszámokból már jobban látszik a valóság.
- 2016-tól 2020-ig másfélszeresére nőtt a clostridium difficile nevű kórokozó által okozott bélfertőzések aránya tízezer betegre vetítve.
- Hét év alatt kétszeresére emelkedett a gyógyszereknek ellenálló „szuperbaktériumok” (multirezisztens kórokozók) fertőzési aránya.
- Ugyanez történt a véráramfertőzéseknél mindössze öt év leforgása alatt.
A 2019-es és 2020-as kórházi fertőzési számokat csak most áprilisban ismerhettük meg, miután
a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) kiperelte őket a Nemzeti Népegészségügyi Központtól.
Az eredeti szabály szerint mindig júniusig kellene közzétenniük az előző évi kórházi fertőzési jelentést, ám a határidőt egészen novemberig tolták, és végül ezt sem tartották be.Vagyis a 2018-22-es kormányzati ciklusban
egyáltalán nem volt követhető, mi történik az elvileg kiemelt témaként kezelt kórházi fertőzésekkel.
A kétévi statisztikát nehezen emészthető formában, összesen 177 oldalon tették közzé a már nem létező ÁNTSZ archív oldalán, ahol 2016-ig visszamenőleg találunk hasonló jelentéseket. Az általunk megkérdezett orvosok szerint szakértőknek is hetekbe telne érthetővé tenni a részleteket és alapos következtetéseket levonni belőlük.
„Megfelelő megelőzéssel itthon is felére-harmadára lehetne csökkenteni a kórházi fertőzések számát” — mondta még 2016-ban az azóta átalakított Országos Tisztifőorvosi Hivatal munkatársa egy konferencián. A kórházi fertőzések fő okaként idézte a nem megfelelő higiéniát és a rossz antibiotikum-használatot.
Ezen a hat évvel ezelőtti rendezvényen felszólalt a gyulai kórház infektológusa is, aki szerint azért tudtak akkoriban jobb eredményeket felmutatni az országos átlagnál, mert megtanították az orvosokat a megfelelő kézmosásra, javítottak a fertőzöttek elkülönítésén, és egy korábbi projektnek hála többet költhettek vérvizsgálatokra, így megfelelő antibiotikumokat adtak a fertőzésekre.
Az aggasztó tendenciák alapján úgy tűnik, hiába van meg a recept,
országosan nem sikerült átültetni a gyakorlatba.
A szinte kizárólag egészségügyi intézményekben előforduló járványokat
specifikus járványoknak nevezik.
2020-ban 321 ápolt kapott el ilyen betegséget, közülük 202-en haltak meg, ami nagyon magas, több mint 50 százalékos arány (a korábbi években 12-16 százalék közt alakult).
Ez nem jelenti azt, hogy minden esetben közvetlenül a fertőzés vezetett halálhoz. Az ilyeneket külön jelenteni kell, ezért tudjuk például, hogy a „szuperbaktériumok” közvetlen halálozási aránya egy év alatt egy százalékkal nőtt (5-ről 6-ra), a véráram-fertőzéseknél viszont kisebb volt az emelkedés (7,2-ről 7,5-re). Sok múlik persze az adminisztráción, bizonyára vannak kórházak, ahol pontosabb a kimutatás, és van, ahol kevésbé. Ez a szempont nem jelenik meg a szövegben.
Ha a 2020-as kórházi fertőzésekről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a koronavírust, ami
a teljes ellátást felforgatta.
Az intenzív osztályok 2020 szeptemberétől kezdve folyamatosan átlag feletti fordulatszámon pörögtek. A legnehezebb időszakokban akár 6-8 vagy még több beteg juthatott egy-egy ápolóra, akik hónapokon át óriási terhelés alatt dolgoztak. Egyszerre több, súlyos állapotú betegre kellett figyelniük, és ha elmaradt a kézfertőtlenítés vagy a kesztyűcsere, könnyen átvihették a kórokozókat egyik betegágyról a másikra. A zsúfoltság, az elkülönítés nehézségei szintén problémát okozhattak.
A lap felhívja a figyelmet egy 67 éves nő esetére is, aki koronavírussal került intenzív osztályra,
mégis az ott elkapott bakteriális és gombás fertőzésekbe halt bele.
A leterheltség és a személyzethiány csak fokozta az intenzív osztályokon amúgy is meglevő kockázatokat. Minél több időt tölt el valaki az intenzíven, annál nagyobb eséllyel kap el kórházi fertőzéseket. Bár pontos adatok erről sincsenek, beszámolókból lehet tudni, hogy
a covidos betegeket napokig, akár még tovább lélegeztették.
Ha esetleges alapbetegségeik és a koronavírus mellett még más fertőzéseket is elkaptak, az jelentősen ronthatta a túlélési esélyeiket.
A nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderül, hogy 2020-ban 9847-en kapták el kórházban a koronavírust,
közülük 3417-en egészségügyi dolgozók voltak.
A fertőzések nagy része krónikus, ápolási és belgyógyászati osztályokon történt, leginkább a második, ősszel kezdődő járványhullám idején. (Korábban közölt adatok alapján az első hullámban minden negyedik magyar fertőzött kórházban kapta el a vírust.)
2020-ban a kórházban covidossá vált betegek közül 1752-en vesztették életüket. 682-en nem produkáltak tüneteket, vagyis – bár a jelentés nem vonja le ezt a következtetést – feltehetően más betegség okozta a halálukat.
(via, 444.hu)
(Kiemelt kép: toronto.citynews.ca)
