Aggódik Nagy István.
Agrárminiszter: óriási az állattartók felelőssége
Óriási az állattartók felelőssége a ragadós száj- és körömfájás-vírus terjedésének megállításában,
minden gazdálkodónak be kell tartania az előírásokat
– hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter egy pénteki budapesti sajtóbeszélgetésén.
További szigorításokat helyezett kilátásba
A tapasztalatok szerint a vírus márciusi megjelenése óta bebizonyosodott, hogy a szabályok szigorú betartása mellett szükség van ennek hatósági ellenőrzésére is, illetve
meg kell vizsgálni esetleges további szigorítások szükségességét
– közölte a miniszter.
„Magyarországon 50 éve nem volt ilyen súlyos betegség a párosujjú patások körében, ezért a gazdák körében sem volt meg a félelemérzet, a megfelelő elővigyázatosság”
– mondta Nagy István, kiemelve: a betegség nagyon ragályos, és rendkívüli gazdasági károkat okozhat, előzetes becslések szerint a kár több tízmilliárd forintos.
Az agrárminiszter állítja: nincs újabb kitörés
A miniszter közlése szerint újabb kitörés nincs, a vírus terjedésének megelőzése érdekében változatlanul szigorú előírások és intézkedések vannak érvényben.
A tárcavezető szerint nehéz a közvéleménnyel annak megértetése, hogy a fertőzéssel érintett gazdaságokban nem egészséges állatokat likvidálnak, mert a nagyüzemi telepeken a tünetmentes példányok is hordozzák a vírust.
Az 1970-es években sok vidéki háznál volt tehén, ott meg tudták oldani az izolációt, és voltak olyan állatok, amelyek túlélték a betegséget. Nagyüzemi körülmények között nem megoldható sem a karantén, sem a gyógyítás, a továbbterjedés megelőzéséhez a tünetmentes állatokat is le kell ölni – magyarázta az agrárminiszter.
Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy a betegség vakcinázással nem előzhető meg, mert azzal bekerülne a vírus az állatba, és akkor már nem exportálható. Jelenleg az az érvényes Európában, illetve az egész világon, hogy a mentességet fenn kell fenntartani a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis és a ragadós száj- és körömfájás esetében is – közölte. A miniszter úgy látja, ideje lenne nemzetközi szinten döntést hozni, hogy feladható-e ez a mentesség.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírusa emberre nem veszélyes.
Nagy István kiemelte: az állategészségügyi és járványügyi infrastruktúra fejlesztésére pályázatot hirdetnek szarvasmarha, juh- és kecsketartó telepek számára. Az agrártárca célja, hogy minden érvényesen pályázónak jusson pénz, ezért szükség esetén átcsoportosítanak más forrásokból.
A kiírás májusban megjelenik, és szeretnék a beadott pályázatokat minél gyorsabban, már júliusban elbírálni – ismertette.
Nemzetközi tárgyalásokat kezdeményeznek
A magyar exporttal kapcsolatosan felmerülő nehézségekről szólva a miniszter kitért rá: bár az európai uniós szabályozás szerint csak a fertőzéssel érintett, meghatározott méretű zónából nem lehet terméket kiszállítani, mégis azt tapasztalják, hogy
Magyarország egészéről vonakodnak sertést vásárolni a külföldi partnerek.
Magyarország viszonossági intézkedéseket vezet be azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem akarják a törvényeknek megfelelően a magyar termékeket befogadni, és nemzetközi tárgyalásokat folytat az exportkorlátozások feloldása érdekében – magyarázta Nagy István.
Az agrárminiszter arra kéri a vásárlókat, hogy
kitüntetett figyelemmel forduljanak a hazai termékek felé, és keressék a magyar sertéshúst.
Kérdésre válaszolva Nagy István elmondta: továbbra is vizsgálják, hogyan került a vírus Magyarországra, az eddigi vizsgálatok alapján az teljesen kizárható, hogy vendégmunkások miatt. Jelentősen segítené a védekezést, ha megtalálnák a kiindulás okát – vélekedett Nagy István.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
FRISS: Azonnal lépett a DK, mert az Orbán-kormány tehetetlen a súlyos válsághelyzetben (+videó)
Nagy baj van: Újabb vírus miatt figyelmeztettek, 40 ezer pulykát ölnek le Szarvason
Baj van Peresztegen: Félnek az emberek, nem tudták körbekeríteni a dögtemetőt (+videó)
MOST ÉRKEZETT: Horvátország is bevezeti a határellenőrzést Szlovákia és Ausztria után
Megdöbbentő videó: Kamionokkal szállítják Peresztegre a Rábapordányban leölt állatok tetemét
