Megállapodott a WHO, de a gazdag országok megint kibújhatnak alóla. De mi történik, ha tényleg jön a következő járvány?
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója szerint a következő pandémia nem az „ha”, hanem a „mikor” kérdése. A WHO éves gyűlésén Genfben ezért ellenszavazat nélkül elfogadták a pandémiamegállapodást.
Miért van szükség egyáltalán ilyen megállapodásra?
2020-ban a SARS-CoV-2 vírus világméretű és rendkívül gyors terjedése pánikot váltott ki. Bár később kiderült, hogy a megelőző intézkedések hatásossága sokszor megkérdőjelezhető volt, kezdetben nem állt rendelkezésre elegendő maszk, a kórházi dolgozóknak sem jutott megfelelő védőfelszerelés.
Az uniós országok kétes módon kereskedtek a különféle szállítmányokkal.
Az Orbán-kormány például a lélegeztetőgépekkel, amelyekről utóbb kiderült, hogy alig segítettek a betegeken. Több ország, köztük Németország is exporttilalmat vezetett be.
Egyeseknek nagy biznisz volt a vakcinák kereskedelme
Az oltóanyagok megjelenésekor a gazdag országok felhalmozták a készleteket, míg a szegényebb országoknak alig vagy csak másodrangú vakcinák jutottak. A pandémiakezelés hibáinak következményeként világszerte mintegy 36 millió ember halt meg – részben magától a vírustól, részben a terjedése ellen hozott intézkedések közvetett hatásaként.
Nagy tervek
Az egyezmény elsődleges célja a megelőzés: az aláíró országok vállalják, hogy felkészítik egészségügyi rendszereiket, és fokozzák az állatvilág megfigyelését, hogy a járványok korán felismerhetők és megfékezhetők legyenek.
Ezzel a WHO továbbra is azt sugallja, hogy az a – többek között a CIA és a német BND által támogatott – elmélet, miszerint
a pandémia egy kínai laboratóriumból kiszabadult vírus következménye, nem állja meg a helyét.
Ennek hátterében Kína erős WHO-beli pozíciója is állhat.
Segíteni egymást
Az egyezmény másik fontos pontja az ellátási láncokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, valamint a technológiatranszfer előmozdítása volt. Ezek közül az első a covid-járvány idején gyengén, az utóbbi valamivel jobban valósult meg.
Kényszerítenék a gyógyszergyárakat is
A kutatásra és fejlesztésre vonatkozó tervek szerint a jövőben a kórokozók DNS-szekvenciái szabadon elérhetőek lesznek. A vakcinagyártóknak termelésük 10 százalékát térítésmentesen kellene a WHO rendelkezésére bocsátaniuk, további 10 százalékot pedig kedvezményes áron kellene értékesíteniük a szegényebb országok számára.
Az új szabályokat azonban csak a WHO-tagállamoknak kell betartaniuk. Azonban ezek között viszont már nem szerepel az Egyesült Államok, mivel Donald Trump második elnöki ciklusának egyik első intézkedése az ország kiléptetése volt a szervezetből.
Szankciók nélkül
Az egyezmény megszegése semmilyen szankcióval nem jár, így a végrehajtás nagyban a tagállamok vezetőinek és egészségügyi hatóságainak jóindulatától függ majd.
(spiegel.de nyomán)
