„Egyértelműen elvesztegetett évtized volt.”
A Qubit.hu nevű gazdasági portálnak adott interjút Csaba László akadémikus közgazdászprofesszor, egykori kormányzati tanácsadó, aki már korábban is úgy nyilatkozott, hogy a 2010 és 2020 közötti időszak
„egyértelműen elvesztegetett évtized volt, nemhogy nem zárkózunk fel, de még jobban lemaradtunk.”
Csaba László szerint a kormány 2021 utolsó és 2022 első negyedévében elképesztő módon költekezett, pedig az autó már 180 kilométer per órával száguldott,
de ők nyomták a gázt.
Ezzel az eszement költekezéssel a termelés már nem tudott lépést tartani. A számolatlan pénzosztás 2020-ban elkezdődött, amikor Mészáros Lőrinc szállodái foglalkoztatási támogatást kaptak, amit úgy nyeltek le, hogy a foglalkoztatást nem őrizték meg.
Az állam saját magára is igen nagyvonalúan költött, amiben a 164 államtitkár csak a jéghegy csúcsa volt. Bár a kormány arra is költött, hogy életben tartsa a vállalkozásokat, a kiadásoknak ez volt a kisebbik része.
Úgy viselkedtek, mintha a finanszírozásnak nem lenne korlátja: a választási költekezés, így
- a 13. havi nyugdíj,
- a gyereket nevelők számára a személyi jövedelemadó visszatérítése,
- a 25 év alattiak adómentessége,
- vagyis a célzott politikai költés mellett tovább folyt a honvédelem, a sport és a közigazgatás felfuttatása.
A KSH és az MNB adatai alapján tavaly év végéig a kormányzati szektor hiánya 3736 milliárd forint, a GDP 6,8 százaléka, az államadósság pedig 42 414 milliárd forint, a GDP 76,8 százaléka volt.
Ezen az adatok tükrében a közgazdász szerint a 6,8 százalék hiány azt jelenti, hogy 100 forint kiadásból 14-nek egyáltalán nincs fedezete. Az adósságállomány ezzel szemben azt mutatja meg, hogy a bevételekhez képest mekkora részt
nem fizetett vissza az állam a korábban felhalmozott adósságaiból.
Kiemelte: ez utóbbinak a szépítésére nagyvonalúan úgy számoltak, mintha tavaly megérkezett volna az az uniós pénz, ami a jogállamisági eljárás miatt nem érkezett meg.
Csaba László kitért a kilátásba helyezett EU-s források megvonására Magyarországgal szemben, amely források befagyasztása még nem történt meg, de ez várhatóan bármikor napirendre kerülhet. A népszavazással kapcsolatban a közgazdász így fogalmaz:
„A most megbukott népszavazásról sem beszél senki, elengedték az egészet, mégsem kezdtek pornófilmeket vetíteni egyetlen iskolában sem, mint ahogy a gyerekek nemváltó műtétje sem lesz aktuális
egy olyan egészségügyi rendszerben, ahol éveket kell várni egy csípőprotézisre.”
Az inflációval kapcsolatban kifejtette: Épp azt az alacsonyan képzett réteget sújtaná a leginkább, amely igen nagy többségében a Fidesz újraválasztását biztosította. A kormány, Matolcsy György, Varga Mihály tudatában vannak, hogy ezt nem lehet elengedni. Az infláció visszaszorításának egyik eleme épp a költségvetés kiigazítása.
A költségvetésben pedig eljött az igazság órája,
az extrém beruházásokról le kell mondani: Paks II-nek és a Fudan Egyetemnek mennie kell, de ez adva is van, hisz előbbi esetében egy kapavágás sem történt, utóbbinál pedig még tervek se készültek. A Budapest–Belgrád gyorsforgalmi vasút nélkül pedig ugyanúgy el tudnak telni a következő évek, ahogy az elmúlt évek is elteltek — fogalmaz.
A kormányzat „családbarát” intézkedéseivel kapcsolatban elmondja: Akik a CSOK-ot és társait kitalálták, azok látszólag nem nagyon tanulmányozták a szociológiának azt a részét, amit ma már csak nagyvonalúan legendereznek. Mintha olyan lenne a családmodell, mint ezelőtt száz évvel. A CSOK-kal és kapcsolt részeivel az a fő gond, hogy az emberek olyan kötelezettségvállalásba mennek bele, amit valószínűleg nem fognak tudni teljesíteni.
A választások előtt a szavazóknak dobott koncokkal kapcsolatban, mint például
- a benzin,
- a cukor,
- a csirkefarhát hatósági ára
- vagy a rezsicsökkentés címén évek óta mesterségesen alacsonyan tartott gázár, elmondja:
„Most olyan megszorító csomagra van szükség, amely tartalmilag aligha különbözhet a Bokros-csomagtól.
Ahhoz, hogy működjön, sok mellébeszéléssel, burkoltan, apró lépésenként kell és lehet megcsinálni. Ez a gyakorlatban nagyjából azt jelenti, hogy a benzinár nem egyik napról a másikra lesz 480 helyett 780 forint, mert akkor ismét jönne egy taxisblokád.
Ha azonban egy hónap múlva 50 forinttal lesz több, majd július végén, amikor úgyis mindenki szabadságon van, és nem ezzel foglalkozik, mert jól akarja érezni magát, akkor újabb száz forintot lehet emelni rajta.
Év végéig gond nélkül lehet 650-700 forintig emelni.”
Az Oroszországra kivetett szankciókkal kapcsolatban hangsúlyozta: Minél határozottabbak a szankciók, annál erősebb a kényszer Oroszországon, hogy a gázt és az olajat fizetőképes vevőknek, tehát nem Fehéroroszországnak és Tadzsikisztánnak, hanem Magyarországnak, Lengyelországnak, Németországnak eladhassa.
Az olaj és a gáz embargózása nem reális, mert Európában, mindenekelőtt Lengyelországban és Németországban egyelőre nem helyettesíthető. Meg fogják venni és mi is meg fogjuk venni a szállítmányokat az oroszoktól.
(Az interjú az Európai Parlament csütörtöki szavazása előtt készült, ahol a képviselők, köztük a fideszes EP-képviselők is megszavazták a gázembargót, ami ugyanakkor csak javaslat, ennek elfogadásáról és részleteiről az Európai Tanács hétfőn ülésezik.)
(via, qubit.hu)
Kapcsolódó cikkünk:
https://nyugatifeny.hu/2022/04/08/szakertok-szerint-horrorisztikus-osszegbe-fog-kerulni-a-rezsicsokkentes-fenntartasa
