Nem fogadták el Orbánék helyreállítási programját.
Fokozza a nyomást a magyar kormányon az Európai Bizottság az EU-s pénzekkel kapcsolatban. A helyreállítási forrásokat belátható ideig nem fogják kifizetni Magyarország részére, de közben tartanak attól Brüsszelben, hogy az új politikai felhatalmazás mellett a magyar kormány elkezdi blokkolni a közös uniós döntéshozatalt – írja elemzésében a Reuters.
Ez alapján az Európai Bizottság a héten azt jelezte, hogy el fogja indítani
a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben,
amelynek a végén elméletileg akár az összes EU-forrást is blokkolhatják, vagy a pénzek egy részének kifizetését is felfüggeszthetik. Felidézik, hogy az eddigi nyomásgyakorlás jegyében a Bizottság
nem fogadta el a magyar kormány egy éve benyújtott helyreállítási programját,
amelynek jelenleg elérhető keretösszege mintegy 2080 milliárd forint, ami az éves magyar GDP kb. 5 százalékát teszi ki.
Ezzel kapcsolatban egy uniós diplomata a hírügynökségnek egyértelműen kijelentette:
„Ezt belátható időn belül nem fogják kifizetni.”
A pénteki összefoglaló emlékeztet Johannes Hahn uniós költségvetési biztos jelzésére, miszerint a jogállamisági eljárás 6-9 hónapig tart és csak utána lehet a kifizetendő források összegének levágásáról dönteni a tagállamok minősített többsége mellett. Hahn nem mondott arra vonatkozóan ajánlást, hogy pontosan mennyi pénzt veszíthet emiatt Magyarország, de más diplomaták azt jelezték, hogy a pénzvesztés csak fokozatos lépések mentén történhet meg – jegyezte meg névtelen forrásokra hivatkozva a hírügynökség. Ezután beidézték a jogállamisági eljárás egyik pontját, amely maximálisan 3 hónapos határidőt ad arra, hogy a tagállamok megszabják az eljárás alatt álló tagállamnak a szankciók pontos keretét (miután a szankciók tartalmára javaslatot tett a Bizottság).
A fentiek mellett az is fontos, hogy az egyik vezető uniós diplomata azt érzékeltette: miközben az EU egy új támadási frontot nyitott Orbán Viktor magyar kormányfő ellen, közben azon aggódnak, hogy mindez hogyan csapódik le a közös uniós döntéshozatalban, például a klímavédelmi stratégiában, amelyben
egyhangú döntéshozatallal lehet csak haladni.
Így tehát Brüsszelben az az aggodalom tárgya, hogy a magyar kormányfő megtorlásként milyen mértékben lehetetleníti el a közös uniós döntéshozatalt. Ahogy az egyik névtelen forrás megjegyzi, majd felteszi a kérdést:
„Van egyfajta idegesség azzal kapcsolatban, hogy mit fog most tenni (Orbán Viktor). Potenciálisan egy nagyon nehéz időszak felé haladunk Magyarországgal kapcsolatban. Milyen szintig akarja ezt Orbán elvinni?”
Az, hogy a klímavédelem terén „vágna vissza” a magyar kormány a közös uniós döntéshozatalban, azért képzelhető el, mert Orbán a szerdai nemzetközi sajtótájékoztatón éppen ezeken a területeken vázolta (ETS rendszer felfüggesztése, az áram- és gázárak „összekapcsolásának” felfüggesztése, az E10-es üzemanyagból visszafordulás), hogy konkrét javaslatokkal lép majd fel és szeretné azok teljesülését mindenképpen elérni az elszabaduló energiaárak letörése érdekében.
Az összefoglaló emlékeztet arra is, hogy még a francia soros elnökség alatt május 13-án meghallgatást terveznek a tagállamokat tömörítő Tanácsban a 7-es cikk szerinti, Magyarországgal szemben évek óta zajló jogállamisági eljárásban, igaz itt még nem kerülne sor döntésre a magyar ügyben. Ez az eljárás elméleti szinten elvezethet
Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez is
a Tanácsban, illetve anyagi jellegű szankciók kiszabásához is, de ehhez egyhangúság kellene a többi 26 tagállam között. A cikk megjegyzi, hogy a lengyel álláspont még azzal együtt sem egyértelmű, hogy közben az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban láthatóan van feszültség Magyarország és Lengyelország, mint két szövetséges között.
(via, portfolio.hu)
Kapcsolódó cikkünk:
https://nyugatifeny.hu/2022/04/05/orakon-belul-bejelenthetik-a-jogallamisagi-eljaras-elindulasat-magyarorszag-ellen
