Épp ezért mostantól az uniós források megvonásával gyakorolnak nyomást a korrupcióban rekordokat döntő magyar kormányra.
„Minden tagállamban vannak jogállamiság-ellenes lépések, de a magyar és a lengyel vezetők még büszkék is ezekre”
-mondta Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke, korábbi német igazságügyi miniszter egy pénteki sajtóháttérbeszélgetésen Budapesten. Hozzátette: más tagállamok szégyellik, ha ilyesmibe keverednek.
A politikus a balti államokból érkezett Budapestre, ahol arról győződött meg, hogy az európaiak közösen reagálnak és fogadják az Ukrajnából menekülő embereket.
Katarina Barley / fotó: Nyugati Fény
Barley szerint Magyarország, azaz Orbán Viktor volt az említett egységes európai összefogás gyenge láncszeme, hiszen a kormány hezitált az uniós szankciókat illetően. Barley azonban most már reméli, hogy Európa minden egyes lakosa látja, hogy Vlagyimir Putyin az agresszor es ukránok ennek az agressziónak az áldozatai és ki kell állni mellettük.
Ennek viszont ellentmondani látszik az a tény, hogy egyedülálló módon Magyarországon ömlik az orosz propaganda az állami médiából.
A szocialista képviselő emellett elsősorban a jogállamiság állapota miatt aggódik. Kijelentette: 11 év elég hosszú idő a jogállam rombolására, és azok a tagállamok, amelyek nem tartják be a jogállamiság követelményeit, veszélyeztetik a teljes EU-t.
„Eljön az a pont, es az most van, amikor a magyaroknak el kell dönteniük, hogy uniós polgárok maradnak-e vagy átmennek egy putyini stílusú autokráciába”
– tette hozzá.
Katarina Barley az EP képviselőjeként egyetért a Parlament azon véleményével, miszerint a kezdetektől fogva kellett volna alkalmazni szankciókat Magyarország ellen, és szerinte ehhez nem lenne szükség köztes lépésre az Európai Bizottság részéről.
Mindazonáltal ez jogilag nem így néz ki, így várni kell az Európai Unió Bíróságának döntésére és az EB csak ezután cselekedhet. Ha mindez most történne, akkor is csupán kilenc hónap múlva lennének a döntésnek valós konzekvenciái.
Barley viszont pozitív hatásúnak találta a helyreállítási alapok visszafogásának hatását.
Úgy fogalmazott:
„az egyetlen dolog, amivel hatással lehet lenni Orbánra, az a pénz.”
A demokrácia állapotának további romlását pedig csakis az uniós pénzek megvonásával lehet elérni. A politikus azt is megjegyezte, hogy az EU-s pénzekkel kapcsolatban Magyarországon a legmagasabb a korrupciós ráta.
Az orosz-ukrán háborút a magyarországi választások tekintetében kétféleképpen lehet értelmezni Barley szerint. A háború hatására vagy az történik, hogy -é s ez jellemző az elmúlt száz év tapasztalatából – a lakosság a meglévő kormányt támogatja, vagy pedig az is lehetséges, hogy a magyar lakosság felismeri, hogy Orbán és Putyin mekkora haverok voltak nemrég.
Barley szerint a demokratikus kontroll eszközei azért bizonyultak sokáig hatástalannak, mert Orbánt a német kereszténydemokraták, különösen a bajor CSU még akkor is támogatta, amikor már rég nem szabadott volna.
„De hát a konzervatívok mindig a konszenzus fölé helyezik a pártpolitikát”
-szúrt oda egyet a német kereszténydemokratáknak is.
Az emberek szemét megnyithatja, hogy Orbán Putyinra akar hasonlítani, és nem akarnak majd abba az irányba menni, amelyet az utóbbi, illetve Le Pen és Erdogan kijelölt, így talán inkább az unió felé fognak húzni.
Barley azzal az üzenettel érkezett Budapestre, hogy „ha a kihívássokkal meg akarunk küzdeni, akkor azt együtt kell megtennünk az unióval.”
Az EP alelnöke szerint Putyin elszámolta magát ezzel a háborúval, hiszen az európai országok nagyon gyorsan és egységesen léptek fel ellene. Példaként említette, hogy még hazája, Németország is szembe ment a saját dogmájával, melynek nyilvánvaló történelmi gyökerei vannak, és bizony fegyvereket szállítanak Ukrajnába.
Sajnálatosnak tartja viszont, hogy Orbán „kettős játékot” játszott ebben is, és „érthetetlennek és európaiatlannak” nevezte a miniszterelnök hezitálását a háború első napjaiban.
