Teljes kamu a 431 ezer forintos adat.
Torz képet mutat a hazai jövedelmi viszonyokról, hogy a KSH szerint Magyarországon
bruttó 431 ezer forint
lett volna tavaly októberben az átlagkereset – mondta Molnár László, a GKI vezérigazgatója az ATV szerdai híradójának.
Molnár László szerint éppen a kormány állította azt, hogy kétmillió embernek segít a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. Ez pedig azt jelenti, hogy tavaly ennyi embernek nem volt havonta 260, illetve 200 ezer forintos bruttó fizetése.
Még novemberben jelentette be a miniszterelnök a minimálbér emelését. Nagyjából ebben az időszakban a KSH adatai szerint a bruttó átlagkeresett 431 ezer forint volt Magyarországon.
A GKI vezérigazgatója szerint évek óta gond van a Statisztikai Hivatal módszertanával, az adatok torzítják a valóságot, mivel csak az 5 fő feletti cégeket kérdezik meg és kimaradták a részmunkaidőben foglalkoztatottak is.
Molnár László azt mondja: azért is túlzás a 431 ezer forintos bruttó átlagbér, mert éppen a kormány kommunikálta azt, hogy a minimálbér emelése több mint kétmillió embernek segít. „Ha ez igaz, akkor 2 millió ember van, aki bruttó 260 ezer forint alatt keres” – mutatott rá híradónknak nyilatkozva Molnár László.
Ez azt jelenti, hogy a KSH által most nyilvánosságra hozott 4 millió 677 ezer foglalkoztatottból legalább két millió ember nettó 170 ezer forint körüli összeget keres havonta. Ez még a nettó 224 ezer forintos medián keresetet sem közelíti meg.
Miközben minden számítás azt mutatja, hogy az egy főre eső létminimum összege a saját lakásban élők esetében nettó 130 ezer forint körül van.
A bruttó mediánkereset az ország egészében valójában 337 ezer forinton alakult, míg a nettó 224 ezer forint volt. Igazából ez az az összeg, amit az átlagember megkeres, ugyanis az átlagbért több tényező is torzítja.
A Policy Agenda kutatási igazgatója szerint ráadásul a tavalyi béremelkedést felfalta az infláció, ami különösen az alacsonyabb jövedelműeket érinti.
Az árfolyamromlás is azt mutatja, hogy a dolgozók nagy része vesztes lesz: a dolgozó felső 10 százalékának a jövedelmi előnye fog fokozódni az inflációval – magyarázta a Híradónak Belyó Pál.
Tavaly év közepén még 5 százalék alatt volt az infláció, de októberre már elérte a 6,5 százalékos szintet. Novemberben ennél is magasabbra, 7,4 százalékra kúszott fel a pénzromlás üteme, ami még tovább erodálhatja majd a keresetek növekedését.
(via atv.hu)
