Dobrev visszautasította Márki-Zay elmúlt napokbeli meggondolatlan, sértő, vagy éppen hazug nyilatkozatait.
Szerda este az RTL Klubon lezajlott az utolsó vita, amelyen az előválasztás második fordulójába továbbjutott két miniszterelnök-jelölt, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter csapott össze. (Karácsony Gergely kiszállt a versenyből).
Az első téma az elmúlt napok rágalomkampánya volt, amelyben Márki-Zay azt állította, hogy a DK polgármestereket zsarolt meg, köztük Karácsony Gergelyt. A főpolgármester azóta kifarolt a zsarolási vádból, Márki-Zay azonban kötötte az ebet a karóhoz: szerinte Popovics Juditot zsarolta a DK, akinek szerinte államtitkári pozíciót ígértek, majd fenyegették, majd megakadályozták az indulását a tatabányai körzetben.
(Az ATV Voks cím műsorában közvetlenül a vita után megszólaltatták az érintettet is, aki egyetlen állítását sem tudta bizonyítékokkal alátámasztani — a szerk.)
Dobrev Klára erre úgy reagált:
„nem mondasz igazat”.
Hozzátette:
„Egész egyszerűen nem tartalak téged alkalmasnak a miniszterelnöki pozícióra, meggondolatlan kijelentéseid vannak, szinte minden napra jutott valótlanság, vádaskodás
„Nekem ez morálisan elfogadhatatlan”.
– összegzett Dobrev, hozzáfűzve, hogy szakmailag sem tartja elfogadhatónak Márki-Zay Pétert. Emlékeztetett, hogy nagy a politikai nyomás, és úgy látja, hogy a jobboldali jelölt nem bírja ezt.
„Ami az előválasztáson történik, az a tizede annak, ami a nagy kampányban lesz, vagy később a kormányon lesz”
— mondta arra utalva, hogy Márki-Zay fáradtságra hivatkozott, miután lehazaárulózta azokat, akik nem rá szavaznak.
A vádaskodásokat a DK miniszterelnök-jelöltje visszautasította.
Hogy a közös nyilatkozat miért nem született meg szombaton, azt Márki-Zay mondta: hozzák nyilvánosságra mindkettejük szövegverzióját.
Dobrev erre azt felelte, hogy egy olyan mondatot nem fogadott el, ami lehetőséget adott volna a korlátlan sárdobálásra, természetesen nyilvánosságra hozhatják ezt. Elmondta: nem örül neki, hogy ez egy személyeskedő kampánnyá változott.
Márki-Zay Péter ezután arról beszélt, hogy az ő rendezvényein senki nem szidalmazza Dobrev Klárát.
Hozzátette: bízik abban, hogy megteremthető a béke, de kampányüzemmódban vagyunk, amibe szerinte Dobrev oldalán bekapcsolódott a Fidesz is.
Dobrev erre úgy felelt, hogy az elmúlt napokban a jobboldali jelöltneknek annyi üzenete volt:
Stop Dobrev.
Az egyetlen baloldali jelölt veszélyesnek tartja ezt a politikát, Trumphoz tudná hasonlítani, és szerinte nehéz ezzel küzdeni, mert minden napra jut egy vádaskodás. Szerinte Márki-Zay szét fogja így verni az összefogást.
Márki-Zay erre elmondta, hogy az összefogás neki köszönhető, mert szerinte egység csak azóta van, hogy Hódmezővásárhelyen összeállt mögötte a teljes ellenzék.
Dobrev Klára hangsúlyozta: mindenkire szükség van, nem lehet a többi pártot és szavazóikat magunktól és egymástól elidegeníteni.
„Kérlek, ne rugdosd ezeket az embereket”
— fogalmazott.
„Ha még egyszer azt mondod, hogy zsarolás történt, akkor holnap reggel a rendőrségen indíts”
— mondta, miután Márki-Zay újra felhozta az állítólagos zsarolási ügyeket, amelyek mögül végül maga Karácsony s kihátrált.
A kérdésre, hogy miért gondolja Márki-Zay, hogy Dobrev nem tudja legyőzni Orbán Viktort, az MMM jelöltje azt mondta: szerinte erre kevesebb esélye van, a választási eredmények, kutatások miatt.
Dobrev szerint az fogja tudni az ellenzéket győzelemre vezetni, akiben alázat van,
aki vissza tudja fogni az egóját,
mert a Fidesz nem Dobrevtől vagy Márki-Zaytól fél, hanem az ellenzéki összefogástól.
Úgy véli, sok seb keletkezett az elmúlt másfél hétben, azokat be kell kötözni, de ezt meg lehet tenni, nincs veszve semmi.
Márki-Zay szerint nincs közöttük feszültség,
„szerintem is csak együtt fog ez sikerülni”
— mondta, majd újra Arató Gergely mondatairól beszélt, de hogy pontosan miért sértődött meg azokon, azt nem árulta el.
Amikor Dobrev számon kérte rajta, hogy ugyan milyen valótlanságot állított bárki is Márki-Zayról a DK-ból, a jobboldali jelölt megkérdezte, hogy volt-e tényleg 82 ezer aláírása. Dobrev válaszolt, azóta erről a DK egyébként egy közleményt is kiadott.
Dobrev azt mondta, lesz közös nyilatkozat, ha Márki-Zay beleveszi, hogy nem mocskolódunk, nem dobálunk sarat. Ezután kezet fogtak.
A kérdésre, hogy egy új kormány esetén Gyurcsány Ferenc milyen szerepet kapna a kormányzásban, Dobrev világossá tette:
Gyurcsány semmilyen közjogi szerepet nem vállal, ezt maga is többször elmondta. Pártelnökként pont annyi beleszólása lenne a dolgokba, mint a többi párt elnökének.
A kérdésre, hogy elképzelhető-e, hogy valamikor Dobrev Klráa legyen a DK elnöke, azt felelte:
Nem lát a jövőbe.
Rábai azt kérdezte Márki-Zay Pétertől, hogyan bízhatnak a szavazók benne azok után, hogy azt ígérte, félrerántja majd a kormányt.
„Betartottam a szavamat, az volt a cél, hogy egy induló legyen Dobrev Klárával szemben, és egy induló lett. Azért nem rántottam félre a kormányt, mert Karácsony Gergely félrerántotta”
— mondta.
Dobrev ezután elmondta, hogy az egyeztetést egy ámokfutásnak látta, amiben Karácsony egy kicsit a végén feladta, de nem is kettejük vitája nem tett jót az összefogásnak, hanem inkább az, ahogy ez kisugárzott, amilyen stílusban zajlott, ahogy a DK támogatóit kritizálták.
Rábai ezután azt kérdezte, mekkora mozgástere lenne Márki-Zaynak pártháttér nélkül a kormányban.
Szerinte pont azért van szükség pártfüggetlen civilre, hogy a pártok ne egymás leuralásával töltsék az időt, hanem legyen valaki, aki tud konszenzust teremteni.
„A DK-t is tudjuk integrálni a közös csapatba”
— fogalmazott, mire Dobrev közölte, hogy ez a közös csapat már integrálódott, és olyan kell az élére, aki kellő türelemmel és alázattal össze tudja békíteni az álláspontokat.
A szakértői kormány lehetőségével kapcsolatban Dobrev hangsúlyozta: kőkemény politikai támadásokat fog indítani a Fidesz, ezért minden politikusra szükség lesz, aki határozottan fel tud lépni.
Szerinte nem az lesz a gond, hogy lehet-e jogszabályt összerakni, hanem azt meg is kell védeni, ezért a kormányban olyanokra lesz szükség, akik egyszerre szakértők és erős politikusok.
Márki-Zay azt gondolja, hogy részvételi programalkotás lesz, amelyben a civilek is részt vesznek majd.
Dobrev korainak tartja még a pozícióosztogatást, de év végéig szeretné létrehozni az árnyékkormányt, mert már eleve úgy kell elkezdeni kormányozni, hogy be kell adni egy vaskos törvényjavaslati csomagot a Parlamentnek.
Márki-Zay azt mondta erre, előbb meg kell nyerni a választást. Szerinte ő nem miniszteri pozíciókat osztogatott, és egy árnyékkormányban szerinte nem feltétlenül azok lesznek, akik majd a későbbi kormányban.
Az alkotmányozással és a kétharmados törvényekkel kapcsolatban nagyjából egyetértettek.
Dobrev szerint az alaptörvény nem alkotmány. Azokat a kitételek és törvények, amelyeket csak azért alkottak meg, hogy a Fidesz kizárólagos hatalomgyakorlását szolgálják, egyszerű többséggel is meg lehet változtatni.
A választási kampányban szerinte erre egyértelmű felhatalmazást kell kérni az állampolgároktól.
Márki-Zay hangsúlyozta, hogy ő nem felülírni akarja feles többséggel az alkotmányt, hanem már most kimondja, hogy ez alaptörvényellenes, hiszen bármely pért bebetonozása tilos és érvénytelen.
Bizonyos passzusokra gondol csak, amiket nem tart érvényesnek, de szerinte fontos erre jogállami megoldást találni, ennek érdekében egy közjogi egyeztető tanácsot állítana fel. Hozzátette:
egy bűnözőktől megszabadított Fideszre számítani kell ebben.
Egyetértettek abban, hogy erről népszavazás legyen, és garanciális szabályok szükségesek. Dobrev is bevonná a Fideszt is az alkotmányozásba.
Dobrev szerint az összefogástól fél a Fidesz, ezért mindent meg is próbál, hogy azt megrepessze.
„nekünk ki kell tartani, és akkor semmi nem állíthat meg minket áprilisban”
— mondta, amire Márki-Zay azt felelte:
„tőlem és a mögöttem álló tiszták koalíciójáról fél, ha ez a koalíció elindul a DK-val kiegészülve, akkor le lehet váltani a Fideszt”
Ezután újra elővette a Rogán-kártyát, amely szerint a DK és a Fidesz összejátszik.
Dobrev figyelmeztette, hogy ne csak a DK-t ne vegye a szájára, hanem a többi pártot, és az ők szavazóit sem.
„Ne becsüld le a szövetséget, mert ettől fél a Fidesz”
— mondta.
Ezután civil kérdés következett az alapvető jogok biztosnak feladatairól, azok biztosításáról.
Dobrev olyan kormányt és új jogrendet szerete, ami a mindenkori kormányt korlátozza.
„Soha ne lehessen olyan kormány, ami bármire képes, vissza kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét. Ebben a civil kontroll is benne van”.
Márki-Zay ezzel egyetértett, de hozzátette: nem az a gond, hogy milyen lehetőségei vannak az ombudsmannak, hanem hogy mer-e ezzel élni.
A vita alatt Márki-Zay refrénként emlegette a 2010 előtti kormányzást, most is közölte, hogy szerinte a 2010 előtti alkotmányban ezek a biztosítékok nem voltak erősek, ezért tudta szétcincálni a Fidesz az alkotmányt.
Ezután az elszámoltatás kérdése következett:
Dobrev szerint aki lopott, annak börtönbe kell mennie, mindegy, ki volt az és mikor. Ezen kívül a lopott vagyont vissza kell venni.
„Kérje rajtam számon négy év múlva bárki, hogy Tiborcz börtönbe kerül-e”
— mondta arra utalva, hogy Karácsony Gergely Tiborcz István elszámoltatását is ígérte korábban.
Márki-Zay egyetértett, hozzátéve, hogy szerinte olyan ember kell, akinek az emberek el is hiszik, hogy lesz elszámoltatás. Ezt a feladatot szerinte Hadházy Ákosnak kell megkapnia, ez a garancia, hogy lesz elszámoltatás és az nem áll meg 2010-nél.
Dobrev hangsúlyozta, hogy a magyar történelemben nem volt olyan, mint az elmúlt tíz évben, ahol a sajátjukként rendelkezik az ország vagyonával egy szűk kör. Megemlítette a „pereputty-törvényt” is, amit szerdán vázolt fel a nyilvánosságnak.
Az ügynökakták nyilvánosságra hozását mindketten támogatták.
A szünet után a gazdaságpolitikáról beszéltek. Az egykulcsos SZJA-t Dobrev nem tartaná meg, bevezetné a kétkulcsosat. Márki-Zaynak nincs gondja a kétkulcsos adóval, de adót emelni nem akar, még egymillió forintos határ felett sem.
Dobrev azt mondta: európai minimálbért kell bevezetni, hogy az emberek hazajöjjenek Magyarországra dolgozni.
Márki-Zay szerint az ígérgetéssel csínján kell bánni, mert 2010 előtt láttuk, hogy ez hova vezet. A 27 százalékos áfáról elmondta: az áfacsökkentéssel akárhányszor próbálkoztunk, az nem a vásárlóknál jelentkezik.
Dobrev hangsúlyozta:
van jövője a baloldali politikának,
mert 12 év jobboldali politika után egyre jobban szétszakad az ország szociális értelemben is, hatalmas szakadékok vannak. Tisztességes béreket adni szerinte nem populizmus. Az alapvető élelmiszerek áfáját is át kell gondolni szerinte.
Márki-Zay szerint ezek populista ígéretek, amelyekhez hozzá kell adni a gazdasági racionalitást.
„Ha valaki az ígéretekre figyel, az szavazzon a Kétfarkú Kutya Pártra”
— mondta.
Dobrev erre közölte, hogy pénzügyi jogászként nem hangzik el olyan ígéret a szájából, amit ne számolt volna át.
„Az elmúlt 30 év legnagyobb költségvetési átcsoportosítására készülök”
— mondta, majd felsorolta: hadiiparra és sportra is elképesztő összegeket költ a kormány, nem beszélve arról, hogy a GDP 6 százalékát közvetlen támogatásokra költi.
Az euró bevezetésében nem volt vita:
mindkettejük szerint szükséges.
Egyetértettek abban, hogy 2026 végéig meg kell felelni a bevezetés feltételeinek.
Az egészségügyről és a szakemberhiányról szólva Márki-Zay azt mondta, még a kormány is ráérzett, hogy béremelés nélkül nem orvosolható, szerinte a szakdolgozói béreknek követniük kell az orvosok béremelését. Ezt szerinte gyorsan kell megtenni, mert az elvándorlás nagyon jelentős, és magánszolgáltatók bevonását is javasolja.
Dobrev az erre fordítható forrásokról azt mondta: a GDP alig 5 százalékát költjük egészségügyre, az európai átlag 7 százalék. A bér mellett szerinte a megbecsülés a legfontosabb, azt a rabszolgatörvényt pedig, amivel odaláncolták a dolgozókat, el kell törölni. A magánegészségügyet ő is bevonná az ellátásba.
DK az egészséügyi ellátást közel viné az emebrekhez, nem az a kérdés, hogy hány épület van, hanem hogy hány ember. Hogy hány kórház vagy rendelőintézet kell, azt az orvosokkal kell majd együtt eldönteni.
A pedagógusok béremeléséről is szó volt: Dobrev azonnal emelne, és a duplájára, de hangsúlyozta, hogy a pedagógusok munkáját egyéb módokon is támogatni kell. Külön kiemelte a leszakadó településeken dolgozó pedagógusokat, szerinte az ő bérüket még többel kellene emelni.
Márki-Zay szerint is haladéktalanul emelni kell, de felelőtlen ígéretet nem tenne. A leszakadó térségekben szerinte is nagyobb emelésre van szükség. A minőséget is fejlesztené, ami a 30 éves lecsúszást állítja meg.
Az önkormányzatoknak Dobrev visszaadná az iskolák fenntartását, de szerinte végig kell beszélni, hogy ők mit tudnak vállalni, és mi az állam feladata. A felsőoktatás közalapítványi rendszerét fel fogják mondani. Az első diplomát ingyenessé kell tenni szerinte.
Márki-Zay ezzel egyetért, elfogadhatatlannak tartja a magánalapítványokat. Megemelné a tankötelezettségi korhatárt, de szerinte ez nem fog megoldani minden problémát.
A nők helyzetével kapcsolatban Rábai azzal indított, hogy felidézte Márki-Zay Péter azon mondatát, amit Dobrevről mondott, azaz hogy Dobrev „női mivolta létére” nyerte az első fordulót.
Dobrev úgy felelt:
„Mi nők ezt a kijelentést sokszor halljuk, érzem, hogy nem rosszindulattal, hanem beidegződéssel mondta”.
Egyúttal hozzátette: feladatának érzi megmutatni a magyar nőknek, hogy foglalkozhatnak politikával, éppen azért, hogy hasonnló mondatok ne jöhessenek ki valakinek a száján.
Márki-Zay azzal védekezett, hogy a kontextust hangsúlyozta. Ő úgy értette ezt, hogy legyünk arra büszkék, hogy ennyire nem hátrány ma Magyarországon nőnek lenni.
Szerinte egyébként az előítéleteket gyors tempóban számolja fel a társadalom a cigányok vagy az lmbtq-témában is.
A női kvótáról Dobrev elmondta, hogy a DK-nak van ilyen, 30 százalék, ő 50-et szeretne.
Márki-Zay elmondta: nincs náluk női kvóta, de a 30 százalék megalázó számnak tűnik szerinte.
Kvótát ő nem vezetne be, de tett egy önkéntes vállalást, hogy a 30 bejutó helyből a listán 3 roma szereplő lesz.
A Fidesz családpolitikáját Márki-Zay megtartaná.
Szerinte a családtámogatások rendszere olyan vívmány, amit sokan szeretnek, ezért ezt szerinte fenn kell tartani. Ugyanakkor hatékonyabbá kell tenni, és több támogatás kell a legszegényebbeknek.
Dobrev szerint a Fidesz családtámogatási rendszere kudarc, mert a legszegényebbeket nem támogatja. A csokot szerinte meg kell tartani, de a gyereket nevelők 90 százaléka nem tudja igénybe venni, ezért ki kell terjeszteni. A család adókedvezményt meg kell tartani, de hozzátette: azok részesülnek benne kevesebben, akik a legjobban rászorulnak.
A zöld kormányról is beszéltek:
Márki-Zay szerint szerinte az emberek elfogadnak olyan korlátozásokat, amelyek az ő érdeküket szolgálják. Erre példaként a dohányzás zárt térben való betiltását hozta fel.
Végül a záróbeszédek hangzottak el.
Márki-Zay Péter szerint a választók kellően meggyőződhettek, hogy bárki is legyen a jelölt, közös programot fog végrehajtani, amelyben jobb- és baloldali elemek is vannak.
Szerinte nem csak jobboldali kormányzás lesz, erre a koalíció lesz a garancia. Nem a programokban van különbség, hanem abban is, hogy ki képes megszólítani a bizonytalanokat.
Dobrev Klára hangsúlyozta, hogy a kormányzáshoz sok minden kell. Úgy véli, a legfontosabb annak a belátása, hogy
senki nem fog győzni egyedül, nincs olyan, hogy én, csak olyan van, hogy mi.
Az ellenzéki közösség fogja leváltani Orbánt, ezért arra kérte a választókat, hogy olyanra szavazzanak, akiben a kellő alázatot s tiszteletet látják a szövetségesek iránt.
„12 év konzervatív jobboldali kormányzás után most baloldali politika kell”
— mondta.
A kormányzáshoz kell kormányzóképesség is, ami azt is jelenti, hogy a miniszterelnök egyben tudja tartani a sokszínű koalíciót – fogalmazott Dobrev Klára.
