„Csak olyan előzetes számítások léteznek, amelyek becslésnek tekinthetők”.
Egyre több jel utal arra, hogy nem volt kellően átgondolt annak a koncessziós eljárásnak a kiírása, amelyen a teljes hazai gyorsforgalmi úthálózatot adná harmincöt évre koncessziós szerződésben magáncégeknek a kormány – írja a Szabad Európa.
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ júniusban hozta nyilvánosságra, a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézménye, a Nemzeti Koncessziós Iroda felhívást tett közzé arra vonatkozóan, hogy csaknem 2000 kilométer gyorsforgalmi útszakaszt adnának koncesszióba.
„A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és felújításának, valamint üzemeltetésének és fenntartásának feladatait” törvényes monopólium keretében 420 hónapra, azaz 35 évre adnák oda a koncesszió nyertesének.
Az állam cserébe rendelkezésre állási díjat fizetne, amelynek fedeznie kellene az üzemeltetés és fenntartás költségeit. A G7 becslése szerint
mai áron a szerződés értéke megközelítheti a háromezer milliárd forintot.
A Szabad Európa cikke szerint az uniós jogszabályok úgy szólnak, ha a koncesszió időtartama hosszabb, mint öt év, akkor számításokkal kell alátámasztani, ez a hosszabb időtartam szükséges-e ahhoz, hogy a koncesszió jogosultjának megtérüljön a befektetése.
Az autópályakoncesszió miatt ez azért is fontos, mert a kormány arra készül, hogy egy jelentős piacot zár le harmincöt évre a versengő cégek elől.
Az, hogy a kormány döntése nem volt teljesen átgondolva egy bírósági tárgyaláson derült ki. A Transparency International Magyarország ugyanis beperelte a koncessziós irodát, miután az nem adta ki az eljárás alapját jelentő számítások kiadását.
A dokumentumok kiadását arra hivatkozva tagadta meg az iroda, hogy azok csak döntés-előkészítő anyagok, s emiatt szerintük tíz évig nem nyilvánosak.
Holott ebből a dokumentumból kiderülhetett volna, a kormány miért döntött úgy, hogy harmincöt évre megválik az autópályák üzemeltetésének és fejlesztésének feladatától.
A Fővárosi Törvényszék tárgyalásán viszont kiderült, a koncessziós iroda
nem is biztos benne, hogy harmincöt éves koncessziós szerződést köt a hazai gyorsforgalmi utak esetében.
Az NKI szerint az, hogy a koncessziós szerződést a nyertes ajánlattevővel milyen időtartamra fogja megkötni, csak az eljárás befejeztével dől majd el. A pályázatot kiíró szerv ugyanis fenntartja magának a jogot arra, hogy a hirdetményben rögzített harmincöt éves időtartamon attól függően változtasson, milyen ajánlatok érkeznek be – írja a Szabad Európa.
Az NKI jogi képviselője azt is elmondta a tárgyaláson, az eredeti számítás lényegében nincs is kész, mert csak akkor lesz véglegesíthető, ha meghozták a döntést és megkötötték a szerződést.
AZ NKI szerint csak olyan előzetes számítások léteznek, amelyek becslésnek tekinthetők.
Azért becslés, mert a koncesszió időtartama egyelőre nem végleges, és a nyertes ajánlat szerinti beruházások megtérülési időtartama – konkrét ajánlat hiányában – még nem ismert.
A Transparency International szerint viszont a koncessziós felhívás kiírásának a pillanatában egy már lezárt számításnak kellett volna lennie, hiszen ez alapozza meg azt a kormányzati döntést, hogy miért kell éppen 35 évre koncesszióba adni a teljes magyar úthálózatot.
A Fővárosi Törvényszék egyébként a héten azt is kimondta, az NKI nem titkolhatja tovább, hogy milyen számítások alapján jutottak arra, hogy a magyar gyorsforgalmi utak üzemeltetését 35 évre koncesszióba adják magáncégeknek. Az ítélet nem jogerős, a per másodfokon folytatódhat.
Erről bővebben itt olvashatsz:
Döntött a Fővárosi Törvényszék: Nem titkolózhatnak Rogánék a 35 évre szóló autópálya-mutyiról
(Szabad Európa nyomán)
