Ilyen nincs, és mégis van.
Korábban már írtunk róla, hogy közös, négy pontból álló követelést fogalmazott meg a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
A négypontos követelési lista az alacsony bérek és a magas munkaterhek miatt készült el:
- A pedagógus illetményalap vetítési alapja szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen.
- Szintén szeptembertől visszamenőlegesen emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is.
- A pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember elsejétől legfeljebb heti 22 óra legyen.
- A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek – akik jelenleg heti 40 órában látják el feladataikat – maximum heti 35 órában legyenek foglalkoztathatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát tölthessenek regenerációval, felkészüléssel intézményen kívül.
Az ATV megkeresésére reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a tervezett sztrájkkal kapcsolatban:
„A szakszervezetek akciója kapcsán sajnálatosnak tartjuk, hogy ők is beszálltak a kampányba, legalábbis erre utal, hogy a sztrájkbizottság megalakításáról a DK közleménye alapján a Dobrev Klárával történő találkozókon született döntés.„
A PDSZ élesen bírálta a nem túl tárgyalóképes minisztériumi álláspontot, kijelentve, hogy
a kormány reakciója azt mutatja, hogy nem képesek értelmes és lényegi válaszokat kisajtolni magukból.
„Szomorú hazugság, hogy a PDSZ „beszállt volna a kampányba”, vagy hogy bármilyen külső szereplővel történő egyeztetést követően született volna döntés a sztrájkbizottság újraindításáról.”
A két szakszervezet kiadott egy közös állásfoglalást az ügyben:
„A két oktatási szakszervezet felhívja az Emmi figyelmét arra a tényre, hogy a sztrájkbizottságok egyesítéséről már 2020 elején született döntés – nem pedig a Dobrev Klárával történt találkozón – de a koronavírus-járvány miatt, hivatástudatból a PSZ és a PDSZ felfüggesztette a közös munkát, erről közleményt is kiadott. Azóta csak romlott a pedagógusok, az oktatásban dolgozók anyagi helyzete, társadalmi megbecsültsége, miközben nőtt a tanárhiány, vagyis a követelések továbbra is jogosak.”
A PDSZ felmérése alapján a tanártársadalom nagy része a mélyszegénység peremén egyensúlyozik.
(mérce.hu nyomán)
