A mentőorvos azt mondta, ezzel példát mutathatna a miniszterelnök.
Interjút adott a 24.hu-nak Zacher Gábor, amelyben a szakmájáról, a híressé válásáról és a magánéletéről, valamint az elmúlt időszak orvosi tapasztalatairól is beszélt. Zacher elmondta, nem akart celeborvos lenni, azonban a Péterfy Sándor Utcai Kórházba kerülése után egyre több sajtómegkeresést kapott, amelyeknek szívesen tett eleget.
Az interjúban arról is beszélt, számára nem volt kérdés, hogy orvos lesz, ugyanis az apja is az, és mindig vonzotta a szakma. Politikai múltjáról is szó esett az interjúban: kevesen tudják, de Zacher a 90-es években a Fidesz önkormányzati képviselőjeként dolgozott.
Elmondta, a Fidesz még kicsi párt volt, és kellett nekik valaki, akit elindítottak. „{A}z ember bármit mondhatott abban a tudatban, hogy úgyis leszavazzák. A közgyűlésben már többségben volt a Fidesz az MDF-fel és az SZDSZ-szel összefogva. Mindenesetre
négy évig csináltam, és elegem lett. Rájöttem, hogy ez nem az én világom”
— jelentette ki.
Az akkori Fideszben a lendület, a fiatalosság és az antikommunizmus tetszett neki. Gyermekkorában középosztálybeli zsidó családban nőtt fel, és 13 évesen odakeveredett egy tüntetésre, ahol úgy megverték a rendőrök, hogy eltört a kulcscsontja.
„Nem a kommunistákat, hanem a diktatúrát utáltam. Amikor felgyógyultam, a szüleim elmesélték, hogy apámat annak idején elvitték három hónapra, és nem tudhatta anyám sem, mi van vele” — mesélte a családi traumát a hatvani kórház mentőorvosa.
A mostani Fideszben nem tetszik neki, hogy sok mindent titkosítanak, és csak olyan információkról értesülhet a közvélemény, amilyet a pártközpontban jóváhagynak. Azt is sérelmezi, hogy a koronavírus-járvány idején nem mehetnek be a kórházakba a médiumok, hogy közvetíthessenek a kórházi állapotokról.
Veszélyesnek tartja, hogy több mint 3 millió ember nem oltatta be magát annak ellenére, hogy az oltási szövedmények elenyészők, szemben a koronavírus miatti halálozás esélyével. „{K}özzétenném a CT-felvételeket, hogy nézzék, emberek, ilyen roncsolást művelhet a tüdőben ez a betegség, és akkor még mindig
nem rémhírterjesztő vagyok, hanem valóságközlő.
Nem akarok senkit paráztatni, csak azt akarom, hogy ne bagatellizáljunk egy ilyen járványt”
— mondta.
Önkritikát gyakorol, mert a becslései nem jöttek be a járvány harmadik hulláma idején, de így is nagyon nagy károkat okozott a koronavírus. Egész életét tragédiák közt élte orvosként, emiatt megtanulta, hogy érzelmileg vonódhat be túlzottan mások helyzetébe, de ettől még együttérez másokkal.
Élvezi a jelenlegi munkáját a hatvani kórházban, ugyanis a Honvédkórházból való távozása után nem vállalt vezető beosztást, és így némileg kisebb rajta a nyomás. A koronavírus miatti hajtást azonban nagyon nehezen élte meg. Rendkívül megviselte a betegek családjával való kommunikáció, ugyanis számos halálhírt kellett közölnie a járvány következtében elhunytak rokonaival.
„{K}ollégánkat temettük, akivel pár hete még együtt dolgoztunk, és munka közben megfertőződött, és
azon az ágyon feküdt, amelyik mellett korábban ő állt orvosként a páciens fölé hajolva;
és aztán mi lélegeztettük, de nem tudtuk megmenteni. Fiatalabb volt nálam négy évvel” — mondta.
„Az összes cinikus járványbagatellizáló laptophuszárnak azt kívánom: öltözzön be, nézzen végig egy ilyen napot; garantálom, hogy utána másként fog beszélni” — jelentette ki.
Szerinte az egészségügy kitűnően vizsgázott a járványhelyzetben, ugyanis nem omlott össze. Ettől még a második legtöbb halálozás Magyarországon volt, és azt mondta, erre már nem olyan büszkék a döntéshozók.
Kiemelte, a járvány idején a legnagyobb kockázatot az elhízás okozza. Szerinte erre is van megoldás, ugyanis egy kutatásra hivatkozva elmondta, heti 150 perc mozgással 20%-kal lehet csökkenteni a koronavírus-fertőzés kockázatát.
„Van olyan vezető politikus, ugyebár, aki az elmúlt tíz évben huszonöt-harminc kilót hízott„
— jelentette ki, majd arra kérdésre, hogy Orbán Viktornak kellene lefogynia, úgy felelt: „Hát miért ne? Sokan rajonganak érte.” Szerinte abban az esetben, ha a miniszterelnök a követőit fogyásra buzdítaná, sokan követnék.
A magyar szerhasználókról elmondta, kevesebben vannak a drogfüggők, mint azt sokan gondolják: Magyarországon 1800 és 2000 közé teszi a legsúlyosabb szerfüggők számát, a kevésbé súlyos eseteket pedig körülbelül 20.000 főben határozta meg.
Azt is elmondta, a járvány alatt jelentősen megnőtt a depressziós esetek száma: 30%-ról 49%-ra emelkedett a Semmelweis Egyetem felmérése szerint. Szerinte a stresszoldáshoz sokan addiktív szerekhez nyúltak, mint a fájdalomcsillapítók, a szorongásgátlók és az alkoholok. Kiemelte a megfelelő szülői minta fontosságát, ugyanis a gyermek szerhasználatát erősítik a gyermekként szerzett otthoni tapasztalatok.
(24.hu nyomán)
