Családbarát kormány, az.
A Kúria másodfokon jogerősen megállapította, anyasága miatt diszkriminált egy nőt az egyik országos állami szerv, amikor nem hosszabbították meg a szerződését, miután gyereket szült – közölte a Magyar Helsinki Bizottság pénteken.
A Bizottság azt írja, Dóra (akinek a nevét megváltoztatták) ügye még két évvel korábbra nyúlik vissza. A nő 2015-től dolgozott az egyik országos állami szervnél, szülését követően azonban munkaszerződését az „ismétlődő szülés veszélyére” hivatkozva nem hosszabbították meg, majd később az álláspályázatát is elutasították.
Holott a korábbi teljesítményértékelései kiválóak voltak, és főnökei is elégedettek voltak vele.
A Helsinki Bizottság szerint nem viszont nem Dóra volt az első nő az országos szervnél, aki jogviszonya alatt „elment szülni”, majd nem foglalkoztatták tovább.
A Dórával együtt kezdő férfi kollégák viszont végig állásban maradtak, míg az összes női munkatárs jogviszonya megszűnt.
Dóra egészségbiztosítását az egykori munkahelye megszüntette, és egy mostani kórházi kezelés során szembesült azzal, hogy nincs nyilvántartva jogosultként. A nő ezt követően fordult a Helsinki Bizottsághoz.
A per során Dóra azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze kártérítésre és másfél milliós sérelmi díj megfizetésére egykori munkaadóját a munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt.
A nő keresetét a bíróság első fokon elutasította arra hivatkozva, hogy nem anyasága, hanem amiatt nem hosszabbították meg a szerződését, mert nem teljesítette „az országos szerv belső szabályzatában meghatározott objektív és mindenkire kötelező feltételeket”.
Másodfokon a Kúria azonban pár napja kihirdetett ítéletében jogerősen megállapította, hogy
a munkaadó megsértette az egyenlő bánásmódhoz való jogot.
Az eljáró tanács elnöke indoklásában elmondta, nem is volt vitatott a perben, hogy Dórát hátrány érte. A bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a belső szabályzatra történő hivatkozás kimentésként alapos volt-e.
A perben Kúria ún. közbenső ítéletet hozott, azaz tárgyában végleg eldöntötte az ügyet. Arról azonban külön ítéletet kell hoznia az elsőfokon eljárt bíróságnak, hogy mindezért mennyi sérelemdíj és kártérítés jár – írta a Helsinki Bizottság.
Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje az üggyel kapcsolatban elmondta, minden szempontból elfogadhatatlannak tartja, hogy egy munkavállaló nőt az esetleges jövőbeli várandóssága miatt ne alkalmazzanak tovább. A helyzet pedig különösen súlyos azért is, mert mindez egy országos állami szervnél történt.
(Telex/Helsinki Figyelő nyomán)
