Ezt nem verték nagydobra.
Egymillió magyar állampolgár lakhatása kerül veszélybe a kormány újabb cinikus döntése miatt, amelyben a vályogházakra mondtak ki ítéletet — írta meg csütörtökön a HVG.
A kormány hosszútávú épületfejlesztési stratégiáján belül született meg a döntés, hogy az országban található vályogházakat le kell bontani. A házak ugyan szakszerű felújítással menthetőek lennének, az Orbán-rezsim mégis támogatás és lakhatás nélkül hagy 600.000 háztartást.
A döntés a legszegényebb réteget érinti.
2021. július 1-jén jelent meg a Hosszútávú Épületfejlesztési Stratégia, amely egy sor fontos EU-s kifizetésnek előfeltétele. A stratégia egyik fő célja elvileg az, hogy
„a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és nem lakáscélú épületek nemzeti állománya, felújítás révén, 2050-re nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá válhasson”
— írja a lap. A cél tehát az volna, hogy a jelenlegi épületállomány megújulhasson, méghozzá úgy, hogy az épületek energiaigényét minimalizálják, ezt pedig megújuló forrásokból fedezzék.
A HVG felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon a lakások több mint 85 százaléka 1990 előtt épült, energetikai felújítás pedig csak nagyon kis hányadukon történt. Az elfogadott stratégia szerint 2030-ra évente az épületek 3 százalékán történik mélyfelújítás, ami évi 100-130 ezer épület.
Állami támogatás azonban nincs a felújításokra.
Az országban mintegy 600.000 háztartás, azaz körülbelül egymillió ember él vályogházban: rájuk mondott ki most kegyetlen ítéletet a kormány. A stratégia szövege szerint ugyanis ezeket nem javasolt felújítani, mert értékük alacsony, és a felújítás értéke nem fog megtérülni.
A kormány ezek lebontásában látja a megoldást.
A HVG megjegyzi, hogy a vályogházak
„a nagy hőtároló-tömeggel bíró szerkezetük miatt a megfelelő hőszigeteléssel és javításokkal egy kiemelten környezetbarát, egészséges és korszerű lakóépület alapját is adhatják”.
Hozzáteszik, hogy a vályogházakban élő egymillió ember a legalacsonyabb jövedelmű társadalmi réteghez tartozik. Arra, hogy a lakhatást hogyan oldhatnák meg ezek az emberek a bontás után, már
nem tér ki a stratégia.
A HVG emellett rámutat több, a stratégiával kapcsolatos problémára is a fentin kívül: nincs benne egyetlen pont sem a támogatandó háztartások megsegítésére, a felújítások felelősségét pedig az állam az energiával és üzemanyaggal kereskedő piaci szereplőkre hárítaná.
(kiemelt kép: hvg)
