A legtöbbet, 865 napot egy térdprotézisműtétre kell várni.
A koronavírus-járvány miatt leállított egészségügy újraindítása után tömegek várnak arra, hogy megkapják a megfelelő ellátást, és sorra kerüljenek a sok esetben végeláthatatlannak tűnő műtéti várólistákon.
Korábban írtunk arról, hogy még Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint még a rutinbeavatkozásnak számító mandulaműtétre is átlagosan 224 napot kell várni.
A Válasz Online riportjában most arról ír, komoly gerincműtétre most legalább 300 gyerek vár, a helyzet azonban a felnőttek körében sem sokkal jobb: a gerincbetegek kilencedikek a Válasz Online által egyesített országos várólistán.
Országos szinten a jelenlegi csúcsot Kaposvár tartja,
ott 865 napot kell várni egy csípőprotézisre.
A legnagyobb centrumban, az Országos Gerincgyógyászati Központban a gerincdeformitás műtét a 9. helyen áll a leghosszabb várakozási idejű betegségek között,
432 nappal és több mint ezer várakozóval
– írja a Válasz Online, amely egy egyedi eseten, a 14 éves, gerincműtétre váró Emma történetén keresztül mutatta be, milyen súlyos a helyzet a magyar egészségügyben.
Debrecenben van a másik nagy magyarországi centrum – és várólista – a gerincműtétre ott összesen 133 beteg várakozik a műtétre, számukra 356 napot jeleznek.
A Válasz Online összesítéséből kiderült, a legtöbbet, összesen 865 napot a térdprotézis műtétekre kell várni Kaposváron, ezt követi a csípőprotézis 831 nappal, majd a szaruhártyaműtét 798 nappal.
Emellett hosszú hónapokat kell várni a protézis és szemműtétekre is, de még a kardiológiai beavatkozásoknál is feltorlódtak a betegek.
Dr. Tunyogi Csapó Miklós, az Országos Gerincgyógyászati Központ főorvosa a lapnak elmondta, miután a koronavírusos betegek ellátásában részt vállaló szakszemélyzet szabadsága lejár, augusztus végétől a centrumban napi két beavatkozást terveznek.
„Ha előre vesszük az összes nagyon súlyos esetet, akkor az valóban teljesíthetetlen vállalás, egy 120 fokos görbülettel este kilenc óra előtt nem végzünk. Ráadásul közben a gyorsan romló enyhébb esetek is ugyanilyen szakmai kihívássá válnak.
Emiatt úgy döntöttünk, hogy heti két napon a nagyon előrehaladt, súlyos eseteket operáljuk, a maradékban pedig gyorsan romló enyhébbeket, mert ezek könnyebb, rövidebb műtétek.
Így hosszabb távon teljesülhet a tervünk, és az Európában elfogadhatónak tartott egy évre csökkenhet a várakozási idő”
– mondta dr. Tunyogi.
Dr. Varga Péter Pál, az Országos Gerincgyógyászati Központ alapító főigazgatója a lapnak arról beszélt, már országos szinten próbálják mozgatni az egészségügyi dolgozókat, hogy gyorsabban segíthessenek a várólistás betegeknek.
„Gyalázatos dolog betegeket várakoztatni. Ez a társadalmi szerződés felrúgása, de gyerekeket várakoztatni, az maga a förtelem”
– indokolta a főigazgató azt, miért kell most nagy erőket mozgósítani az egészségügyben.
A várólisták a járvány előtt is voltak, ám ezeket többletfinanszírozással, az orvosok, nővérek érdekeltté tételével operálták le. Most viszont az új szolgálati törvénnyel csaknem minden minőségi és mennyiségi ösztönzőt lehetetlenné tett a kormány.
Az ortopédiai területen a fiatalabb orvosok bére habár a márciusban bevezetett egészségügyi jogviszony és az ezzel járó béremelés miatt a duplájára nőtt, az illegálissá váló hálapénz miatt azonban
a jövedelmük összességében a felére, harmadára csökkent.
A személyzet jelenleg akkor is ugyanannyi fizetést kap, ha napi 8 órát operál, mintha négyet vagy csak kettőt, ám ezúttal hálapénz nélkül – írja a Válasz Online.
(Válasz Online nyomán)
