Egyelőre még régiós szinten sem elrettentő a magyar honvédség.
Az elmúlt hetekben Orbán Viktor több alkalommal is harciasan nyilatkozott arról, hogy „egy modern, erős hadsereg” felépítésén dolgoznak azért, hogy „Magyarországot megtámadni még véletlenül se jusson eszébe senkinek„. A miniszterelnök szerint ugyanis a magyar hadseregnek „elrettentő erővel kell bírnia”.
A Népszava cikke szerint ugyanakkor miközben Orbán többek között a júniusi NATO-csúcson is arról beszélt, hogy vissza akarja tenni a magyar hadsereget a térképre, a NATO összesítésekből az derül ki, hogy
Magyarország jelenleg is jobb esetben a középmezőnybe tartozik a régiós katonai hatalmak közül.
A GDP-arányos, teljes katonai költségeket tekintve ugyanis amíg a NATO-tagállamok átlagosan bruttó nemzeti termékük 1,86 százalékát költik védelemre,
Magyarország 1,4 százalékot.
A NATO által ajánlott 2 százalékos célt pedig várhatóan 2026-ban érjük el.
A folyó adatok pedig még inkább tükrözik a jelentős különbséget a térségben: Magyarország 1,8 milliárd dollárnyit költhetett védelemre tavaly, Románia 5,4 milliárdot, Lengyelország 12 milliárdot, Csehország 3,3 milliárdot fordított a haderejére.
Így a Népszava szerint habár 2016 óta jelentős – főként német – haditechnikai beszerzések voltak, a valóságban meghirdetett hadsereg modernizáció sokkal inkább tűzoltás és gyorsított ütemű ráncfelvarrásról szólt.
(Népszava nyomán)
