Mint mindenben, így a munka világában is megfigyelhetőek trendek, melyek meghatározhatják egyes iparágak, sőt a munka világának jövőjét. Ennek kutatását évek óta végzik, és ez nem maradt el a koronavírus ideje alatt sem.
2021-ben is készült humánerőforrás-kutatás, mely a munka világának jellemző trendjeit vizsgálta 99 ország felsővezetői között. A Deloitte vezetési tanácsadó cég készített ilyen kutatást, amely eredményeiről például a DreamJo.bs blogja is beszámolt.
Kétféle cég, kétféle hozzáállás körvonalazódott
Nagyon meghatározó volt a kutatás szempontjából a pandémia. Épp ezért is alakulhatott úgy, hogy a válaszok alapján kétféle hozzáállás volt megkülönböztethető. Az egyik a túlélő, a másik pedig az ambiciózus.
A túlélő típus arra összpontosított, hogy minél előbb túl legyen a nehezén. Minél hamarabb felálljanak a pandémia okozta terheket lerázva magukról. És minél előbb visszaálljon minden a normális kerékvágásba, mint a járvány előtti időkben.
Ezzel szemben az ambiciózus szervezetek nem a pandémia előtti időszakot célozzák meg. Ők magasabb célokat tűznek ki maguk elé. A világjárványra nem mint lesújtó átokra gondolnak, inkább egy lehetőségre. Szeretnék mindenképp kihozni a maximumot ebből a helyzetből.
Érdekesség, hogy a Covid-19 előtt sokkal kevesebb cég készült valamilyen stratégiával a jövőt illetően, mint ma. A járvány kirobbanása előtt a cégek mindössze 23 százaléka rendelkezett valamilyen tervvel, míg mára a válaszadók 47 százalékáról beszélünk. Ez hatalmas növekedés.
A munka világának jövőjét formáló trendek
Alapvetően 5 trendet sikerült feltérképezni a válaszok alapján, melyek várhatóan pár éven belül a legtöbb szervezet működésében megfigyelhetőek lesznek.
1. Szuperteamek alakulnak. A legkiválóbb kríziskezelő emberek csapata, akik erőssége a kríziskezelés, a hatékony problémamegoldás. Fontos, hogy a csapat nem csak emberekből, de különböző technológiákból is állnak, vagy fognak állni.
2. Prediktív munkaerő-tervezés. Az adatalapú működés immár a munkavállalók irányába is alappá fog válni. Ennek a segítségével a munkavállaló képességeinek és érdeklődési körének legmegfelelőbb munkakörben tud majd dolgozni.
3. Potenciál fókuszú képzés-fejlesztés. A kiegyensúlyozottabb, boldogabb munkavállaló a cél, mely jót tesz a cégnek, a termelékenységnek is. Ide tartoznak az optimalizált, egyéni motivációkon is alapuló belső képzések és munkaerő-áramlások.
4. Integrált well-being design. A munkavállalók (ha a munkakörük is megengedi) dolgozzanak bárhol és bármikor. Egy a lényeg, hogy a munkavállaló a lehető legjobbat ki tudja hozni magából.
5. A HR változó szerepe. A HR-ben megjelennek a technológiai erőforrások, melyek magasabb szintre emelik a HR megkérdőjelezhetetlen szerepét a cégek működésében.
A válság után
Egyes szervezetek hatalmas növekedést produkáltak a járvány alatt is. Fenn kell tartani ezt a lendületet.
