Gyalázatos zsarolás, még gyalázatosabb bosszú.
Csupán 1–3 havi végkielégítést fizetnek ki azon egészségügyi dolgozóknak, akik nem írták alá az egészségügyi szolgálati munkaszerződést, noha közalkalmazottként ennél jóval magasabb összeget is kaphattak volna — írta közleményében a Magyar Helsinki Bizottság pénteken.
A Bizottság a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Orvosi Kamara együttműködésével nyújt segítséget az érintetteknek.
Közalkalmazottként, a jogviszonyuk hosszától függően akár nyolchavi fizetésüknek megfelelő összeget is kaphattak volna azok az egészségügyi dolgozók, akik
csupán 1–3 havi bérüket kapják meg végkielégítésként,
miután úgy döntöttek, hogy nem írják alá az eléjük tett egészségügyi szolgálati munkaszerződést.
A Helsinki Bizottság korábban már rámutatott, hogy a törvényhozás megsértette az érintettek – a sajtóhírek szerint mintegy 5500 szakember – alkotmányos jogait azzal, hogy méltánytalan és diszkriminatív módon szabályozta a végkielégítéseket az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény megalkotásakor.
Az egészségügyi dolgozók annak tudatában végezték felelősségteljes munkájukat akár évtizedekig, hogy ha jogviszonyuk megszűnik, méltányos végkielégítés illeti meg őket. Egy 2018-as alkotmánybírósági döntés szerint azt is alapjogi védelem illeti meg, ha valaki számára jogszabály garantálja, hogy bizonyos feltételekkel a jövőben tulajdont fog szerezni — mutatnak rá a közleményben.
Felhívják a figyelmet, hogy a szabályozás diszkriminatív is, mivel 25 év munka után egy közalkalmazottnak nyolchavi, egy honvédelmi alkalmazottnak kilenchavi fizetésének megfelelő végkielégítés jár, ám egy 25 éve pályán lévő egészségügyi dolgozó, ha nem lépett be az új egészségügyi jogviszonyba, csak háromhavi illetménynek megfelelő végkielégítést kapott. A jogvédők szerint mindezt
a büntető-kényszerítő szándékon kívül nehéz mással magyarázni.
Akinek a közalkalmazotti jogviszonya az egészségügyi szolgálati munkaszerződés aláírásának elutasítása miatt szűnt meg, az a törvény hatálybalépésétől számított 180 napon belül, azaz 2021. május 17-ig kérheti az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a végkielégítésre vonatkozó átmeneti szabályokat. Ehhez a Helsinki Bizottság és a TASZ a Magyar Orvosi Kamarával együttműködve alkotmányjogi panaszmintát, valamint a benyújtást elősegítő útmutatót készített.
(kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán)
