Ha a megfelelő szakmai szempontok szerint zajlik a vizsgálat.
Megírtuk, hogy a kormány nyilvánosságra hozott egy táblázatot, amelyben azt mutatták be, hogy a különböző oltások után hányan fertőződtek és haltak meg Magyarországon. A kormány által közölt adatok azonban a legtöbb szakértő, így a Széchenyi-díjas kutatóbiológus, Karikó Katalin szerint sem stimmelnek.
A Pfizer-vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó biokémikus szerint ugyanis a táblázatból lényegi információkat hagytak ki. Karikó Katalin azt írta a táblázatról:
„A betegségek mellett a beoltottak és elhunytak korát is fel kell tüntetni, különben ez teljesen félrevezető információ. Azt kellett volna feltüntetni hogy
Magyarországon 4 hónap alatt 100,000 idős krónikus beteg emberből hányan haláloznak el az öregek otthonában. Illetve krónikus betegseggel NEM rendelkező 100,000 emberből hányan halnak meg 4 hónap alatt.”
Karikóhoz hasonló véleményen volt a pécsi virológus Kemenesi Gábor is, aki szerint szakmai szemmel nem értelmezhető a táblázat.
Rácz András Oroszország-szakértő ugyanakkor észrevette, hogy két nappal a magyar táblázat nyilvánosságra hozása előtt két nappal, április 23-án az orosz Sputnyik-V-t forgalmazó Russian Direct Investment Fund tett közzé
egy teljesen hasonló adatszerkezetű és mondanivalójú táblázatot.
A kormány táblázata így nézett ki:
E szerint a táblázat szerint Sinopharm-vakcina második adagjának megkapása után tehát százezer oltottra vetítve 16 ember halt meg, míg a Pfizer–BioNTech vakcinája után 32.
A Telex kedd délutáni anyagában arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány táblázata valójában teljesen ellenkezőleg sül el, mint ami a kormány valódi szándéka lehet ezzel. (A táblázat megjelenése óta a kormánypropaganda arról harsog, hogy a kínai oltás hatékonyabb, mint a Pfizer.)
„A kormány által közzétett táblázat és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatainak összevetéséből ugyanis világosan látszik, hogy a kínai Sinopharm vakcinája nem hogy nem bizonyul hatékonyabbnak, hanem épp hogy
várakozáson alul, és egyelőre mindegyik másik vakcinánál rosszabbul teljesít.”
— írják. A lap két kutatót is megkérdezett, akik nevük elhallgatását kérve válaszoltak.
Mint tudjuk, a kormány táblázatában szereplő adatokból nem derül ki, hogy figyelembe vették-e az oltások alkalmazásában jelentkező időbeli különbséget, ahogyan az sem, hogy az egyes elhunytak hány évesek voltak, illetve szenvedtek-e krónikus betegségben.
A Pfizerrel december 26-án kezdtek el oltani, a kínai vakcinával pedig február közepén. A második adagokat a Pfizer–BioNTech-vakcinából már január közepén elkezdték beadni, míg a kínaiból csak március végén.
A cikk szerint ha csak ezt az időeltérést figyelembe vesszük, a különféle vakcinák utáni megbetegedések és halálozások száma már gyökeresen más képet mutat.
Ebből a számításból így jön ki az elhunytak száma:
Az sem mindegy azonban, hogy miként alakul az utánkövetés a vakcina beadása után: egyrészt a betegség tüneteinek megjelenéséhez képest a halálozás időpontja általában 2-8 héttel később jelentkezik, másrészt Magyarországon oltás előtt nem tesztelnek, tehát nem tudhatjuk, hogy hány fertőzött kaphatott oltást.
Így az oltás ellenére jelentkező halálesetekből a második oltás után 2, de még 4 héttel később is alig jelentkezne valamennyi, míg 8 héttel későbbre már a bekövetkező halálesetek közel 100 százaléka megtörténik.
Ezért aztán azt is figyelembe kellene venni egy ilyen táblázat készítésénél, hogy az oltottak mekkora része kapta meg a második oltását az adatfelvétel időpontjához képest 2, 4, 6 vagy éppen 8 héttel korábban.
Ez az utánkövetési idő az orosz vakcina esetében a legrövidebb, mivel ennél a vakcinánál az oltottak csupán 16 százaléka esetén telt el elég idő a második oltás után, hogy egyáltalán mérhető legyen a halálozás.
A többi vakcinánál az oltottak több mint kétharmada megkapta már a második adagot a vizsgált időszak vége előtt legalább két héttel, két hét azonban nem elég idő a tünetek megjelenése után az elhalálozásig, ezért az oltás után
ennél jóval hosszabb időszakot lenne érdemes figyelni.
A második oltástól számított 4 hét a Sinopharm-vakcinával oltottak mindössze 1 százalékánál telt el, míg a Pfizer–BioNTech-vakcinával oltottaknál az utánkövetés az esetek több mint 50 százalékában a 6 hetet, 40 százalékában pedig a 8 hetet is meghaladja.
A keleti vakcinák esetében tehát akkor is töredék lenne a halálozási szám, ha ezek egyáltalán semennyire nem védenének.
„A Sinopharm vakcinája és a Szputnyik V, amelyeknél a beoltottak túlnyomó többsége 2-4 héttel ezelőtt még ha fertőzött is volt, biztosan tünetmentes – hiszen megkaphatták a második dózist –, vagyis körükben a betegség súlyossá válásához szinte alig volt még idő. Ráadásul ezeket a vakcinákat jelentős Covid-kitettségű csoportoknak kevésbé adták. Ezek alapján a kínai és az orosz oltások esetén a mintavétel sajátosságai miatt még abban az esetben is igen alacsony halálozásra lehetne számítani, ha ezeknek a vakcináknak kifejezetten rossz lenne a hatásosságuk. Az AstraZeneca oltóanyagnál az eredmények értékelését nagyon megnehezíti a dozírozás változtatása.”
— nyilatkozta egy kutató a lapnak.
Hasonló hatásosságnál tehát a várható eredmény a fentiek alapján az, hogy a Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcinájához képest már az AstraZenecáé után is kevesebb halálesetnek kellene jelentkeznie.
A két keleti vakcinánál viszont látványosan kisebb számokat kellene, hogy kapjunk,
a Sinopharm esetén viszont a várakozással ellentétben az összes vakcina közül a legmagasabb időarányos halálozás látszik.
Ebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a kínai vakcina a vártnál kevésbé hatékony, de hogy ennek mi az oka, azt már nem lehet kikövetkeztetni az adatokból.
Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense még vasárnap azt mondta a Telexnek, hogy a táblázat szakmailag vállalhatatlan, és akár az oltásellenesek számát is növeheti.
(Telex nyomán)
