Egyelőre nincs újabb fertőzés, hamarosan helyreállhat az élelmiszerexport.
A 21 napos lappangási idő kezdete óta nem észleltek újabb ragadós száj- és körömfájás fertőzést. Ha ez nem változik, akkor a mentességet igazoló dokumentumokat a kormány benyújthatja az Európai Unió (EU) felé, és így június végétől korlátlanul visszaállhat az állat- és élelmiszerexport – jelentette be Nagy István agrárminiszter szombaton.
Hozzátette, mindenhol továbbra is nagyon szigorú kontrollintézkedések vannak érvényben. A gazdákat a járványügyi szabályok fegyelmezett betartására kérik, hogy kizárható legyen a fertőzés újbóli megjelenése.
Így változtak a gazdák anyagi terhei a járvány miatt
A miniszter szerint a Bérgarancia Alapból átvállalták a telepen dolgozók bérét, valamint a telepek újraindulásáig és egyéves hitelmoratóriumot vezettek be, így a beruházási és forgóeszközhitelek kamatait és tőkerészleteit sem kell a gazdáknak fizetniük.
Ezen felül a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) három részből álló programcsomagot indított 217 milliárd forintos kerettel, amely nemcsak az érintett telepek számára elérhető, hanem a magyar állattartókat és élelmiszer-gazdaságban dolgozókat is támogatja.
A programcsomag első lépcsője egy 150 milliárd forintos forgóeszközhitel-program, amelyből 100 milliárd forint a már meglévő hitelek kiváltását szolgálja, 50 milliárd forintból pedig bankgaranciát biztosítanak. Második lépcsőként újra elérhetővé válik az MFB három korábbi agrárterméke az agrár- és élelmiszeripari és a Termelői Értékesítő Szervezetek (TÉSZ) részére, 17 milliárd forintos kerettel. A harmadik elem pedig egy 50 milliárd forintos beruházási hitelprogram elindítása.
Ismertette, a ragadós száj- és körömfájás miatt korlátozás alá eső területekről hetente mintegy 10 ezer teljesen egészséges vágósertés kerülhet feldolgozásra. Ugyanis arra ösztönözték a felvásárlókat és feldolgozókat, hogy vásárolják fel a vágósertéseket, akár a piaci ár 60 százalékáért. A gazdákat pedig a kieső árkülönbözet maximum 40 százalékáig a kártalanítási alapból kompenzálják.
Védekezés: Kell vakcina vagy nem?
Magyarországon jelenleg tényleg nem vakcináznak a ragadós száj- és körömfájás betegség ellen.
„Azért nem lehet vakcinázni, mert ha vakcinázunk egy állatot, akkor abban lesz vírus, és ha egy mentes állat mellé kerül, akkor megfertőzi”
– így fogalmazott korábban Nagy István egy május eleji parlamenti felszólalásában a fertőzéssel kapcsolatban. Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese ennél sokkal árnyaltabban fogalmazott.
„A vakcina csak akkor kerül elő, amikor a klasszikus járványügyi intézkedések, zárlatok, leölések már nem működnek. A vakcina nem ad százszázalékos biztonságot, csak az állat túlélését segíti, illetve a vírusürítést csökkenti. Olyan, mint az embereknél az influenzavakcina, hogy hiába adatjuk be, azért még megfertőződhetünk.
Ha egy szarvasmarhát vakcináznak, akkor nehezebb kimutatni a vad vírus jelenlétét, mivel gyakran nem mutat tüneteket, nincsenek kifejezett hólyagok, nincs láza, és így a hatósági rendszer jóval kisebb eséllyel tud időben beavatkozni, mivel az állattartó nem veszi észre, és nem tájékoztatja az ellátó állatorvosát”
– mondta korábban.
A vakcinázás inkább kiegészítő elem lehet a járvány kezelésében
Vakcinázásra akkor lehet reális esély, ha a betegség már annyira elterjedt, hogy egész országrészeket kell lezárni miatta, és esetleg a vadállományban is megjelenik. Ekkor a terjedés csökkentésének ez lehet egy plusz eszköze – derült ki a szakértői véleményekből.
„Ha vakcinázzuk az állatokat, és ez most nem fog szépen hangzani, de így van, kereskedelmi bizalomvesztés történik. Nem véletlen, hogy a mentes országokban nem oltanak. A vakcináról azt kell tudni, hogy ugyan az állat túlélési esélyét növeli, de a fertőzéstől nem védi. A járványt tehát nem fogja megszüntetni, és a beteg állatokat, melyeket a fertőzés után az eljárásrendnek megfelelően amúgy is kötelező leölni, is nehezebb így észrevenni”
– mondta Kemenesi Gábor. Hozzátette, megelőző vakcinázásra a ragadós száj- és körömfájás esetében nem is ad lehetőséget az unió, mivel a mentes országokban járványügyi szempontból nem sok mindent lehet vele elérni.
Berobbant a fertőzés márciusban
Megírtuk, március utolsó napjaiban berobbant a ragadós száj- és körömfájás-járvány Magyarországon. A Nébih akkor megerősítette: Levél településén egy 3000egyedből álló tejelő szarvasmarha-állományban igazolták a rendkívül fertőző vírust. A betegség olyan gyorsan terjed, hogy már a szél is képes továbbvinni, ezért a hatóságok azonnali intézkedéseket rendeltek el.
A fertőzés miatt leölésre ítélt állatokat egy hatalmas gödörben hantolják el. Levél településen
a marhák 95 százaléka egészséges volt, mégis el kellett pusztulniuk.
A további intézkedésekről kapcsolódó cikkeinkben írtunk részletesen.
Kapcsolódó:
Beadta a derekát a kormány: Bértámogatást kapnak a szarvasmarhatartó gazdálkodók
Összerúgta a port Fico és Orbán? Határzár lép életbe kedden Szlovákia irányába
