Az ellenzék nélkül is átment a javaslat.
Hétfő délutáni ülésén megszavazta a Parlament a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbítását. Ennek értelmében a kormány újabb 90 napos rendkívüli felhatalmazást kapott, és megerősítették a veszélyhelyzeti felhatalmazás alapján hozott rendeleteket.
A jelenlévő képviselők közül
- 133 igennel
- 55 nemmel szavazott
- 1 tartózkodott.
A veszélyhelyzet így május 23-ig, vasárnapig tart, a kormány vagy egy parlamenti határozat ugyanakkor korábban is feloldhatja.
A jogszabály kimondja, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás és népszavazás nem tűzhető ki, a már kitűzöttek pedig elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választásokat, népszavazásokat a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül kell kitűzni.
A törvény rögzíti, hogy a kormánynak a járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről rendszeresen tájékoztatást kell adnia az Országgyűlés ülésén, annak hiányában a házelnöknek és a frakcióvezetőknek.
A Varga Judit igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat indítványában a veszélyhelyzetben alkotott rendeletek hatályának meghosszabbítására tett javaslatot, hangsúlyozva, hogy „a kabinet alapvető célja a magyar emberek életének és egészségének megvédése, valamint a gazdasági károk mérséklése és a munkahelyek megőrzése”.
A DK azon módosítóját, amellyel azt szerették volna elérni, hogy benne legyen a törvényben a koronavírus elleni vakcinák közötti szabad választás az Országgyűlés 54 igennel, 132 nemmel és két tartózkodással nem tartotta fent.
Az ellenzéki pártok korábban már közölték, hogy nem szavazzák meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását. A DK részéről Arató Gergely múlt heti felszólalásában úgy fogalmazott, a törvény meghosszabbítását nem tudják támogatni többek között azért, mert nem járulnak hozzá a kormány „káros, hibás, hatástalan” intézkedéseihez.
A Jobbik február 13-án kiadott közleményében azt írta, „Orbán a rendkívüli felhatalmazás birtokában bebizonyította, hogy csak a közpénzlopásban és a diktatúraépítésben jeleskedik”.
Míg az MSZP a Facebook-oldalán úgy fogalmazott, hogy „ősszel kértek és kaptak felhatalmazást, de azzal visszaéltek és másra fordították a forrásokat is”.
A veszélyhelyzet meghosszabbítása a rendeleti úton történő kormányzás lehetőségét teremti meg olyan döntések esetén, amelyeknél normál esetekben a parlament határozna.
A veszélyhelyzet meghosszabbítása ugyanakkor nem azonos a járványügyi korlátozások meghosszabbításával, azok február végéig tartanak, így a héten arról is dönt majd a kormány.
