Szerinte mindenki érzi, hogy valami nem stimmel a vakcinaelosztással.
Interjút adott az Indexnek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki arra a kérdésre, hogy vakcinaügyben várható-e politikai felelősségre vonás, elmondta, két kérdésre mindenképpen választ várnak az Európai Uniótól:
- egyrészt arra hogyan lehet az, hogy egy uniós gyártó Európán kívülre többet szállít, mint Európába, mindezt az uniós szerződések kárára
- illetve arra is, hogyan lehet, hogy egy brit gyártó termékeit nem engedélyezik az Európai Unióban.
Szijjártó az utóbbi kérdéssel feltehetően az AstraZeneca vakcinájára utalt, ennek engedélyeztetését viszont éppen tegnap adta meg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), így várhatóan az Európai Bizottság is hamarosan zöld utat ad a brit gyártó oltóanyagának.
Szijjártó beszélt arról is, hogy Európában mindenki idegesen várja a vakcinát, ezért szerinte az „teljes nonszensz, hogy egy európai gyártó, akit az unió támogatott és priorizált, több vakcinát ad el az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Izraelben, mint Európában”.
„Itt valami nem stimmel, ezt szerintem mindannyian érezzük. Nem tudom, hogy emögött pontosan mi áll, de ez emberek halálát okozza, ami nagyon nagy probléma”.
A kínai oltóanyaggal kapcsolatban — amelyből Magyarország ötmillió adagot, azaz két és fél millió embernek elegendő vakcinát vásárolt — úgy vélekedett, hogy szerinte nem kellene úgy tenni, mintha „mi lennénk a pionírok”, hiszen Szerbiában már több mint 300 ezer embert oltottak be vele, köztük sok magyart is a Vajdaságban.
Azt a kérdést viszont ügyesen kikerülte, hogy a kínai és az uniós vakcinák közül melyik a drágább, mint mondta: „a be nem érkezett vakcinánál nincsen drágább”.
Az interjúban szóba került az is, hogy az elmúlt időszakban felmerült, hogy a kormány nyomást gyakorol az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetre (OGYÉI) a kínai és orosz vakcinák engedélyezése miatt.
Szijjártó szerint viszont
„ez egyszerűen nem igaz, senki senkit nem helyezett nyomás alá. Most rendkívüli helyzet van.
Eddig a mi nemzeti hatóságunk esetében az volt az eljárás, hogy alapvetően Brüsszel döntött, ők meg tudomásul vették. Most viszont a nemzeti hatóságok is döntési helyzetbe kerültek, hiszen a vészhelyzeti engedélyt ők adhatják ki. Nyilvánvalóan ez egy szokatlan helyzet, ami elindított mindenfajta turbulenciát, és ez megmozgatta egyesek fantáziáját. De semmilyen nyomásgyakorlás nem történt”.
A valósághoz ugyanakkor hozzátartozik az is, hogy a kormány csütörtökön kiadott egy rendeletmódosítást, amely szerint Magyarországon külön hatósági vizsgálat nélkül megkaphatja a vészhelyzeti engedélyeztetést minden olyan vakcina, amit a világban már több mint egymillió embernek beadtak. Korábban ez csak az Európai Gazdasági Térség országaira vagy az Egyesült Királyságra vonatkozott.
Ezzel lehetővé tették azt, hogy az OGYÉI tegnap kiadta az engedélyt a Sinopharm vakcinájára, az Intézet által végzett több mint kéthónapos vizsgálat eredménye viszont nem volt feltétele az engedélyezésnek.
A külügyminiszter továbbá szót ejtett arról is, hogy Magyarország volt az egyetlen olyan EU-s ország, amely nem írta alá azt az uniós nyilatkozatot, amelyben elítélik az orosz rendvédelmi szervek erőszakos fellépését az Alekszej Navalnij letartóztatása utáni országszerte zajló tüntetésekkel szemben.
Szijjártó ezzel kapcsolatban azt mondta, a nyilatkozat nélkülük is elkészült,
„tehát semmi jelentősége nem volt annak, hogy Magyarország nem csatlakozott hozzá.”
Hozzátette, nem növeli az EU szavának súlyát az, ha naponta elfogad egy nyilatkozatot valamiről vagy elítél 6-8 eseményt a világban, hiszen szerinte így egy „idő után senki nem fog figyelni ránk”.
(index nyomán)
