Még az adminisztratív dolgozók is előbb kaptak oltást, mint a járvány frontvonalában dolgozók.
A realitás projekt az egészségügyi dolgozók mindennapi helyzetét mutatja be a koronavírus-járvány időszakában. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára most a koronavírus-oltás ütemezésével kapcsolatos anomáliákról számolt be.
Elsőként 9000, majd további 70.000 adag koronavírus elleni vakcina érkezett Magyarországra az Európai Uniótól. Az oltóanyag a Pfizer és a BioNTech közös terméke, amely az első nemzetközileg jóváhagyott védőoltás a koronavírus ellen.
Egy adagból 5-7 ember oltása biztosított. A megbontott és felolvasztott anyag csak rövid ideig tárolható, így mielőbb fel kell használni azokat.
A koronavírus elleni védőoltások esetében két oltási alkalom szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a megfelelő védettség. A védőoltások esetében előírás, hogy 7-21 nap telhet el a két oltási alkalom között, hosszabb kimaradás esetén nem biztosítható a kellő védettség.
A jelenleg elérhető mennyiséggel itthon közel 80.000 ember oltását tudnák biztosítani, azonban az illetékesek tartanak attól, hogy nem érkezik meg időben a következő adag vakcina, emiatt pedig az oltóanyagok felét a második oltásra tartalékolják. Emiatt első körben 4500, majd 45.000 embert oltanak be.
Svéd Tamás MOK-titkár szerint szomorú, hogy Magyarország lobbiereje jelenleg csak 40.000 vakcinát biztosít 140.000 egészségügyi dolgozóra egy tízmilliós országban. Érthetetlen az az ütemezés, ami alapján az egészségügyi dolgozók oltása megvalósul.
A MOK információja szerint ugyanis előbb kaptak oltást a jelenleg GYES-en tartózkodó kismamák, a nyugdíjas professzorok, valamint számos adminisztratív munkatárs, mint a járvány frontvonalában sokszor védőfelszerelés nélkül dolgozók.
A MOK-titkár szerint ez nem a beoltottak hibája, hanem a rendszeré. Svéd azt is sérelmezte, hogy a kijelölt oltóhelyek irodai dolgozókat oltottak be elsőként az egészségügyi dolgozók helyett.
Svéd Tamás szerint világos menetrend készült az oltás rendszeréről a kórházakban, ennek ellenére a kisebb ellátóhelyeken nincs ilyen. Elmondta, hogy a kisebb kórházakban dolgozóknak külön kell jelentkezniük oltásra, azonban az adminisztrációs rendszer kaotikus.
„A megadott telefonszámok egy része elérhetetlen, egy kisebb része hibás, leginkább pedig foglalt, túlterhelt. Sikeres hívásnál pedig a hajszolt ügyintéző vagy tud időpontot és információt adni, vagy nem, gyakran türelmet kér vagy az online felületre próbálja visszaterelni az egyre frusztráltabb próbálkozókat” — ismertette a tarthatatlan helyzetet.
Budapesten még a vidékinél is kaotikusabb a helyzet. A Korányi kórház munkatársai az oltással kapcsolatban telefonon e-mailes jelentkezést kértek az oltatni kívánóktól, azonban a küldött e-mailre nem válaszoltak.
A Dél-pesti Centrumkórház oltópontjának oldala a legkiszámíthatóbb, ezen azonban jelzik, hogy betelt az összes hely, és a jelentkezők türelmét kérik. Több kórház és a Semmelweis Egyetem klinikái önállóan szervezték meg egészségügyi dolgozóik oltását, azonban utóbbi az eredeti oltási sorrendet felborítva külön jelentkezést is meghirdetett.
Végeredményben száznál is több dolgozó zsúfolódott össze, összesen 1,5-3 órát várva egy szűk alagsori helyiségben oltásra várva.
A Szent Imre és a Szent János Kórházban egyelőre csak saját dolgozóikat oltják. Egy közellátást végző fogorvos a budapesti oltópontokat végigtelefonálva folyamatos elutasításba ütközött.
Az egyik kórházban eredetileg külön oltópont nyílt volna, azonban az mégsem történt meg, így a dolgozók elkezdhették megszervezni saját oltásukat egy másik helyszínen. Svéd Tamás szerint a járványnak még messze a vége, és a szilveszteri házibulik, illetve az Egyesült Királyságból behurcolt vírusvariáns sem látható még a statisztikákban.
A Magyar Orvosi Kamara az oltási hajlandóság növeléséért küzd. A kamara titkára azonban felhívja a figyelmet, hogy
ha az oltatni szándékozók a jelenlegi rendszerrel szembesülnek, az nem segíti az átoltottság mihamarabbi elérését.
(napi.hu nyomán)
(Címlapfotó: dehir.hu)
