Nincs vége: Újabb gyomrost kapnak az önkormányzatok — magánkézbe kerül a mobilfizetési rendszer

A vásárlók is rosszul járhatnak.

Az utóbbi hetekben igencsak fellendült a kormány törvényhozási kedve. Az ünnepek előtt több javaslatot is elfogadtak, közülük sok már januártól hatályos, de akadnak, amelyek csak később lépnek életbe.

Ez utóbbiak közé tartozik a nemzeti mobilfizetési rendszer privatizációjáról szóló törvény is, amelyre a Népszava hívta fel a figyelmet. Eszerint 2021-ben egy koncessziós eljárás keretében – nyolc évre – magánkézbe kerülhet az állami mobilfizetés üzemeltetése.

Ezzel ellehetetlenítik az állami közlekedési szolgáltató- és önkormányzati cégek önálló versenypiaci működését. Így a jövőben egyebek mellett

a BKV-, Volán-, MÁV-jegyek, a parkolási jegyek és az autópálya-matricák online értékesítése kizárólag a nemzeti mobilfizetési felületen történhet majd.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) törvényjavaslata nemcsak az ellenzéki városvezetésnél, de az állami cégeknél is újdonság volt.

A BKV például saját e-jegy rendszer kidolgozásába kezdett, melybe több milliárdot beleöltek, csakúgy, mint a MÁV, aki a törvényjavaslat elfogadása előtti napokban élesítette az elektromos jegyrendszerének újabb verzióját. De több önkormányzat is milliárdokat költött a saját fizetési rendszerének kidolgozására.

A 2011 óta működő nemzeti mobilfizetési rendszer módosítására azért került sor, mert 2018 végén az Európai Bíróság jogsértőnek ítélte azt,

és mivel a magyar kormány nem tudta megindokolni az EB által kifogásolt monopolhelyzet szükségességét, ezért fel kellett számolniuk a rendszert.

Erre a felszámolásra jött az ITM javaslata, melyben a verseny visszaállítása helyett az állami monopólium magánkézbe adásáról döntöttek: a törvényjavaslat szerint a jogszabály kihirdetése után a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda dönt majd egy koncessziós eljárásban arról, hogy 2021-től mely magáncég üzemeltetheti tovább az állami monopóliumot. (Ugyanez volt az eljárás annak idején a nemzeti dohányboltoknál is.)

Az új törvény értelmében a megrendelő cégeknek és az önkormányzatoknak is kötelező lesz szerződni az új magáncéggel, amelynek jutalékot kell majd fizetniük.

A korábbi kényelmi díj pedig ugyan eltörlésre kerül, tehát elvileg a vásárlóknak kevesebbet kell majd fizetniük, ám mivel nem tudni, hogy a jutalék mekkora lesz, így jó eséllyel a felhasználók húzzák majd a rövidebbet, hiszen a jutalék miatti veszteséget a cégek – mint ahogyan az lenni szokott – a fogyasztókkal fizettetik majd meg.

A kormánynak természetesen nincsen válasza arra vonatkozóan, hogy az új rendszer mitől lenne jobb és olcsóbb a cégeknek, az önkormányzatoknak, az államnak vagy éppen a vásárlóknak.

(Népszava nyomán)