A TASZ-szakértő válaszolt.
Gulyás Gergely miniszter először a múlt heti, december 22-i kormányinfón beszélt arról, hogy az oltási könyv fontos okirat lesz a tömeges oltást követő hónapokban. Gulyás elmondta, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában lesz olyan oltási könyv, amely az útlevél vagy a személyi igazolvány mellett egy fontos okirat lesz, hiszen ezzel igazolhatjuk, hogy beoltottak a koronavírus-fertőzés ellen.
Egy nappal később pedig Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt, hogy valóban tervezik az oltási digitális útlevél kiadását is azoknak, akik már átestek a fertőzésen, vagy beoltatták magukat és védetté váltak. Emellett külön hangsúlyozta azt is, hogy az oltás ingyenes és önkéntes lesz mindenki számára.
De kiderült az is, hogy több külföldi országban mozik, színházak, fesztivál és koncerthelyszínek is tervezik azt, hogy csak az oltást igazoló papírral engednek be a rendezvényhelyszínekre.
A nagy felháborodást kiváltó kérdéssel kapcsolatban – azaz, hogy valóban hátrányos helyzetbe kerülhet-e az, aki úgy dönt, hogy nem oltatja be magát koronavírus ellen – a HVG kérdezte meg Zeller Juditot, a Társaság a Szabadságjogokért Magánszféraprojekt (TASZ) szakértőjét.
Zeller elmondta, ő a munka világát tartja a legkritikusabb területnek az oltással kapcsolatban, hiszen egyrészt a jogszabályban is tisztázni kell azt, hogy a munkáltató feltételül szabhatja-e az oltást, másrészt viszont az is kérdés, hogy a munkáltató kötelessége lesz-e saját költségére biztosítani a dolgozója védőoltását.
A szakértő úgy vélekedett, elképzelhető, hogy a munkáltató részéről ez egy kötelezően felajánlandó védőoltás lesz, ugyanakkor elmondása szerint valóban kötelezővé csak nagyon szűk körben tehetik, ha teszik egyáltalán.
„Azt fontos tudni, hogy a védőoltás kötelezővé tétele jelentős beavatkozás az egyén magánszférájába, önrendelkezésébe. Ha ez megtörténne, akkor az egészégügyi törvényen alapuló pontos szabályozásra van szükség”
– jelentette ki Zeller, aki hozzátette azt is, hogy a munkáltató nem várhatja el, hogy valaki be legyen oltva koronavírus ellen, a védőoltás kötelezővé tételét csak a törvény alapozhatja meg.
A szakértő szerint viszont más a helyzet a fesztiválok, koncertek vagy légitársaságok esetében. Elmondta, elképzelhető az, hogy a fesztiválokon elvárják, hogy a résztvevők be legyenek oltva, az iskoláknál viszont ugyanez kevésbé merülhet fel. Hiszen míg előbbin önkéntes alapon veszünk részt, utóbbi minden gyermek számára kötelező.
Szerinte ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy egy az egyben diszkrimináció az, ha valakit azért nem engednek be egy koncertterembe, mert nincs beoltva.
„Hiszen van objektív alapja a különbségtételnek, de a hatása mégiscsak az, hogy valaki hátrányosabb helyzetbe kerül”
– vélekedett Zeller, aki szerint abban az esetben megalapozott az elvárás, ha az oltás valóban ingyenes és mindenki számára hozzáférhető lesz.
Magyarországon viszont a TASZ-szakértője szerint elviekben senkit nem érhet hátrány amiatt, mert nem oltatta be magát koronavírus ellen.
(hvg.hu nyomán)
(Kiemelt kép: MTI/ANA-MPA/EPA/Kósztasz Cironisz)
