Németországban elismerték: Nem jut mindenkinek a COVID-vakcinából, Etikai Tanács dönti el kit oltanak be először

Így próbálnak igazságosak maradni, és akit lehet meggyógyítani.

A koronavírus elleni vakcinával kapcsolatos egyik legsürgetőbb kérdés az, ki fogja meghatározni, hogy kik kaphatják meg először. A Németországban a Német Etikai Tanács elnöke, Alena Buyx a ZDF-en beszélt az igazságosságról és a transzparenciáról, vagyis azokról a fő szempontokról, amelyek mentén elosztják majd a vakcinát.

Buyx hangsúlyozta, a koronavírus elleni oltásból egyelőre még Németországban sem lesz annyi dózis, mint ahányan igényelték azt. Így ez már önmagában etikai kérdéseket vet fel, hiszen – mint mondta – nyilvánvalóan lesznek olyan emberek, akik meg fognak halni, mert ugyan már volt oltás,

de ők nem tartoztak abba a csoportba, akik korán megkapták.

„Valódi hiány van, és nem lehet mindenkinek megadni, amit akar” – mondta Buyx, aki szerint a cél így az, hogy a lehető legigazságosabban járjanak el az oltások allokálása során, és ezt a kiválasztási folyamatot el is magyarázzák a lakosságnak.

Buyx szerint az a legfontosabb, hogy az emberek megértsék, miért „állunk most mindannyian a sor végén”. Az oltási stratégia két párhuzamos paradigmában értékelhető: az egyik az etikai, a másik a gyakorlati. A valóságban az várható, hogy párhuzamosan fognak más-más prioritási csoportba tartozó embereket oltani.

„Nem kell feltétlenül addig várni, amíg minden egyes kockázati csoporthoz tartozó beteget beoltanak. Az etika nem követeli meg, hogy teljesen elfeledkezzünk a gyakorlatról” – magyarázta Buyx.

Az Etikai Tanács a kérdésben alapvetőnek tekinti az alkotmányt, illetve azokat a Németországban érvényes, íratalan etikai szabályokat.

Ezeken felül az önrendelkezési jog, a szolidaritás és mindenekelőtt a törvény előtti egyenlőség lesznek Buyx szerint az oltások elosztásánál az irányadó elvek. Németországban nyilvános diskurzus folyik a koronavírus-járvány kapcsán felmerülő etikai kérdésekről. Ez nemcsak az oltások szétosztására, de az intenzív osztály ágyainak elosztására is vonatkozik.

A ZDF beszélgetős műsorában Markus Lanz például arra is kitért, hogy egy svéd orvos beszámolója szerint a nyolcvan év feletti betegeket nem is vitték kórházba az országban, hogy „ne terheljék túl az egészségügyi rendszert”.

De triázsolásról számolt be a műsorban Huber Messner orvos is, aki elismerte, Németországban is előfordul, hogy a nyolcvan év felettiek vagy a krónikus betegek „átesnek a szűrőn”. Orvosilag ugyanakkor vállalhatatlannak tartotta, hogy ne adjon mindenkinek egy esélyt. Messner felhívta a figyelmet arra is, hogy

a jólétet, amiben az ország él, pont az a generáció hozta létre, amit most elegednek;

így szerinte ez az eljárásmód „problémás”.

„Az egészségügyi rendszert úgy kell kialakítani, hogy mindenkinek tudjunk adni egy esélyt, és az idős emberekkel közösen hozzuk meg a döntést, hogy van-e esélyük a gyógyulásra, vagy nincs” – mondta Messner.

Margot Käßmann, teológusnő is az idős emberek helyzetének igazságtalanságára hívta fel a figyelmet: állítása szerint azzal, hogy megkülönböztetjük az időseket a fiataloktól, az emberi méltóságot veszélyeztetjük, az ugyanis nem korfüggő és érinthetetlen.

A teológus fontosnak tartja azt is, hogy ne fordulhasson elő, hogy a látogatási tilalmak miatt az emberek egyedül haljanak meg a kórházakban: „nem lehet, hogy az országunkban emberek magányosan haljanak meg” – mondta Käßmann.

(ZDF nyomán)

Kapcsolódó cikkünk:

Az összeomlás szélén mondott kétségbeesett beszédet Angela Merkel (+videó)