„Az a lengyelek dolga, nem a miénk”.
A koronavírus-fertőzés miatt még mindig karanténban tartózkodó Varga Judit igazságügyi miniszter telefonos interjút adott a Financial Times című brit üzleti napilapnak.
Az FT cikkében megjegyezte, az Európai Unió a héten tárgyalja az uniós törvények és értékek ellen vétő tagállamok költségvetési kifizetéseit érintő megszorításokat.
Varga ezzel kapcsolatban elmondta, Budapest ezeket határozottan ellenzi, és úgy vélekedik, hogy az ország nem az „arctalan” Európai Bizottságnak, hanem a többi európai vezetőnek tartozik elszámolással.
Kijelentette ugyanakkor, hogy Budapest kész kompromisszumot kötni az unió hétéves költségvetéséről folytatott tárgyalásokon, és úgyis támogatja a Covid-19 helyreállítási csomagot, hogy Magyarország kommunizmusból eredő tapasztalatai azt mutatták, hogy „elvi problémák merültek fel egy ilyen hatalmas piaci hitel felvételével” kapcsolatban.
Az FT ezzel kapcsolatban megjegyezte: a világjárványt megelőzően az ország bruttó hazai termékének
4-5 százalékát
kitevő uniós források jelentősen hozzájárultak Magyarország gazdasági növekedéséhez.
Varga interjújában azzal vádolta az úgynevezett „fukar négyeket”, azaz Ausztriát, Dániát, Svédországot és Hollandiát, hogy az uniós pénzek jövőbeni jogállamisághoz kötése csupán ürügy számukra, valójában „soha nem is állt szándékukban forrásokat adni”.
„A jogállamiság leple alatt bizonyos országokkal szemben ideológiai nyomást alkalmaznak, csak azért, mert mi nemet mondunk a bevándorlásra, a multikulturalizmusra és mert eltér a véleményünk a családnak a társadalomban betöltött szerepéről” – mondta a miniszter.
Varga szerint „a sokszínűség nevében” Európa jövőjét tekintve
nem maradt tér a konzervatív gondolkodásnak.
A miniszter megvédte azt a döntést is, amely szerint nemrég Varga Zs. Andrást releváns tárgyalótermi tapasztalat nélkül kilenc évre nevezték ki a Legfelsőbb Bíróság vezetőjének. Hozzátéve: a „brüsszeli képmutatás” arra késztette Magyarországot, hogy Lengyelországgal közösen terveket készítsen a saját „jogállamisági” intézményeinek létrehozására.
A lengyel abortusztörvényt követő zavargásokkal és tüntetésekkel kapcsolatban viszont azt mondta, azokat az ország belpolitikai konfliktusának tekinti, és az abortusz vagy az LMBT-jogok korlátozását illetően
Budapestnek nem áll szándékában Varsót követni.
„Történelmi szövetségesek vagyunk Lengyelországgal, de amit napi szinten csinálnak, az az ő dolguk, nem a miénk” – mondta Varga.
(MTI/Nyugati Fény)
