Tárgyalótermi tapasztalat nélkül, Polt Péter jobbkeze lett Magyarország főbírója

A rendszerváltás óta nem volt példa erre.

Megválasztotta az Országgyűlés kétharmados többsége Varga Zsolt András volt alkotmánybírót a Kúria elnökének hétfőn. A képviselők

135 igen,

26 nem

0 tartózkodás

arányban, kétharmados titkos szavazáson tették meg Polt Péter legfőbb ügyész egykori helyettesét az ország főbírójának. Kinevezése 2021. január 2-tól kilenc évig érvényes.

Varga Zs. megválasztását több vita is megelőzte az elmúlt napokban, a szavazáson pedig nem is vettek részt az ellenzéki pártok.

A Demokratikus Koalíció, a hétfőn napközben megjelent közleményének megfelelően fel sem vette a szavazólapokat, kivonult a plenáris ülésről. Az MSZP a napirendi pont elhalasztását kérte, az LMP pedig egyértelműen kijelentette, nem támogatják azt, hogy olyan ember kerüljön a Kúria elnöki székébe, aki nem rendelkezik bírói ítélkezési gyakorlattal.

A többi ellenzéki párt mellett az Országos Bírói Tanács sem támogatta Áder János jelöltjét, október 9-én 13-1 arányban szavazták le a megválasztását. Indoklásukban azt írták, nem tudnak támogatni egy olyan jelöltet, aki “korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs.”

Erre ugyanis a rendszerváltás óta nem volt példa Magyarországon.

Az OBT felhívta arra is a figyelmet, hogy Varga Zs. jelöltté, majd főbíróvá válását számos vitatott törvénymódosítás tette lehetővé. Így többek közt az a 2019 áprilisi törvénymódosítás is, amely szerint a bírói szolgálati jogviszony számításakor figyelembe vehető a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, alkotmánybíróként vagy az Alkotmánybíróság Hivatalában főtanácsadói munkakörben szerzett tapasztalat is.

Emellett a tavaly év végén elfogadott salátatörvény részeként eltörölték az összeférhetetlenségi szabályokat, és lehetővé tették azt, hogy az Alkotmánybíróság (AB) bármely tagja lehessen egyidejűleg bíró is. Illetve az AB-tagok a mandátumuk lejárta után vagy lemondásuk esetén kérésükre a köztársasági elnök kinevezheti őket a kúria elnöki pozíciójára, anélkül, hogy versenybe kellene szállniuk az elnöki tisztségért – írja elemzésében a Telex.

Varga Zs. András 2014 szeptemberében lett alkotmánybíró, erről a posztról október 16-án mondott le a kúria elnöki jelölése miatt. Július 1-je óta pedig határozatlan időre kinevezett bíró volt. Az elmúlt tíz évben Polt Péter helyettese volt, így az ellenzéki pártok azért sem támogatták a kinevezését, mert szerintük Varga Zs. elsősorban a Fidesz politikájának irányvonalához lojális.

Az újonnan megválasztott kúria elnök hétfőn az MTI-nek adott nyilatkozatában azt mondta, úgy érzi, jelölésével és megválasztásával Magyarország kifejezte a bizalmát felé, amelyet próbál megszolgálni.

(Telex/MTI)