Kis lépés az űrkutatásnak, de nagy lépés Kínának.
Májusban kínai űrhajó landol a Marson – idézi a Reuters a kínai állami médiát.
„Az űrhajó júliusban hagyta el a Földet és az Utopia Planitia nevű síkságon fog landolni, ami a Mars északi féltekéjén található” – mondta Liu Tongjie, a Mars misszió egyik szóvivője.
A Tianwen-1, azaz Mennyei Igazság Keresése nevű misszió három egységgel dolgozik: egy keringőegységgel, egy leszállóegységgel és egy két méter átmérőjű és körülbelül 240 kilogramm súlyú roverrel, amely a Mars felszínén fog közlekedni.
Az egységeket a szintén felettébb érzékletesen elnevezett Hosszú Menetelés 5 nevű rakéta szállítja majd a Kínai Nemzeti Űrügynökség Wenchang nevű űrhajó-indító állomásáról.
A Marsot nem lehet bármikor megközelíteni, és amikor a Földhöz a legközelebb van, akkor is 58 millió kilométer a távolság a két bolygó között. Ez több, mint kétévente fordul elő és ez az úgynevezett ideális indulóablak.
A Tianwen-1 a Marshoz érkezésekor először nem fog ott leszállni, egészen áprilisig csupán megfigyeléseket végeznek a segítségével a Mars felszínéről, igaz hasonlókat a NASA is folytat, ezeknek az eredményei pedig a kínaiak számára is hozzáférhetőek.
A misszió célja egyelőre annyi, hogy megtalálják a Marson bizonyítottan jelenlevő jég-vizet, illetve, hogy tanulmányozzák az ott fellelhető kőzeteket, beleértve azt is, hogy alattuk pontosan mi lehet.
Valószínűleg azért szállnak le ők is ott, mint a NASA 76-os küldetése az Utopia Planitia-n, mert az űrkutatásban régóta azt gondolják, hogy ott iszapfolyások lehettek a csillagászati múltban.
A közelmúltban az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emirátusok is indítottak űrhajókat a Mars felé, azonban csak az amerikai fog ott leszállni is.
Kína szeretne 2030-ig űrhajózási nagyhatalommá válni,
ezért az elmúlt években kiemelt figyelmet szentelt az űrkutatási programjának, melynek tevékenységeiről, más országokkal ellentétben mindig nagy és nemzeti színezetű fanfárral számolnak be a helyi médiumok.
Ha a kínaiaknak sikerül elérni a Marsot, az megmutatná, hogy az országnak sikerül felzárkóznia a saját programjával az űrkutatási nagyhatalmakhoz.
A kínai űrprogramot 1956-ban indították, de Mao kulturális forradalma megszakította és a későbbiekben is nehézkesen tudtak csatlakozni az éppen folyamatban levő nemzetközi programokhoz. Mindez csak az utóbbi években változott; ennek az eredményét láthatjuk most.
