Pusztító felmelegedésre kell felkészülni. Amit eddig „tettünk” a katasztrófa megállításáért, az viccnek is kevés.
Évente 7,6 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig ahhoz, hogy el lehessen érni a párizsi klímaegyezményben kitűzött célokat – derült ki az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által kedden Genfben bemutatott éves jelentésből.
A 2015-ös egyezményben az országok azt tűzték ki célul, hogy
1,5-2 Celsius fok
alatt tartják globálisan a hőmérséklet-emelkedés mértékét.
A gázkibocsátás átlagosan 1,5 százalékkal nőtt évente az elmúlt évtizedben, és elérte a 55,3 milliárd tonnát 2018-ban, három évvel az után, hogy 195 ország aláírta a párizsi klímaegyezményt.
illusztráció
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) hétfőn bemutatott éves jelentése szerint a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok légköri koncentrációja rekordmértékűre növekedett 2018-ban: a szén-dioxid koncentrációja 408 ppm (részecske per millió) volt, az előző évben 405,5 ppm-et mértek.
A dolgok jelenlegi állása szerint a hőmérsékletek
3,4-3,9 Celsius-fokkal
emelkedhetnek ebben az évszázadban, ami széleskörű és pusztító hatásokkal jár.
– olvasható az UNEP Emissions Gap Report című jelentésében.
A dokumentum szerint a párizsi egyezményben vállaltak betartása alapján a globális átlaghőmérséklet 3,2 Celsius-fokkal fog növekedni.
illusztráció
A dokumentumot egy héttel azelőtt mutatták, be, hogy 200 ország képviselői összeülnek az ENSZ klímavédelmi konferenciáján Madridban.
A 2015-ös párizsi egyezményben az országok nemcsak a minimálisan elérendő maximum 2 Celsius-fokos korlátozásról döntöttek, de arra is ígéretet tettek, hogy arra törekszenek: legfeljebb 1,5 Celsius-fokos legyen az átlagos hőmérséklet-emelkedés.
Ahhoz, hogy ezt a célt elérjék, az országoknak ötszörösére kellene növelniük erőfeszítéseiket – áll az UNEP-jelentésben.
A fejlett országok nem csökkenthetik szén-dioxid-kibocsátásukat egyszerűen azzal, hogy ipari termelésük helyszínét fejlődő országokba helyezik át – figyelmeztetett a jelentés.
Kiemelik: „az ökolábnyomnak kell csökkennie, ami életmód-változtatást jelent”.
Az ENSZ ügynöksége nemcsak a megújuló energiák alkalmazását sürgeti az áramszolgáltatás, a fűtés és a szállítás területén, hanem az építőanyagok (vas, acél, cement) előállításába fektetett energiamennyiség csökkentését is.
(MTI nyomán)
