Szerinte „Ukrajnának nem osztottak lapot”.
Kedvezőbbnek ítélte meg a szerdai hágai NATO-csúcsot az egy évvel ezelőttihez képest Orbán Viktor miniszterelnök a Patrióta nevű csatornának adott interjújában. Orbán úgy értékelt: a csúcstalálkozón győztek, de csatát nyertek azok az országok is, amelyek nem Ukrajnával, hanem a NATO megerősítésével akartak foglalkozni.
Orbán megint győzött?
„Ukrajnának most nem osztottak lapot!”
– mondta a miniszterelnök.
Elmondta: az egy évvel ezelőtti NATO-csúcs Washingtonban „teljes tévútra lépett”, mert az a találkozó Ukrajnáról szólt, és nem arról, hogy a NATO magát hogyan tegye erősebbé.
„Ez most megfordult. Azt is mondhatnám, hogy győztünk, igaz csak egy csatát nyertünk, nem a háborút”
– fogalmazott.
Hozzátette: felülkerekedtek azok az országok, amelyek nem akartak foglalkozni Ukrajnával, mondván, hogy Ukrajna nem tagja a NATO-nak, ezért nem kell meghívni az ukrán elnököt, és nem is kell erről a témáról beszélni. Tudatta, „a záródokumentumba se került be erről szinte semmi”.
Azt mondta Orbán: felülkerekedtek azok, akik azt mondták, hogy a NATO-csúcson arról kell beszélni, hogy lesz Európa erősebb.
„Mi a győztes csapatban voltunk a mai napon”
– mondta.
A magyar virtus is sokat ér, de…
Közölte, „bár a magyar virtus is sokat ér”, de úgy könnyebb nyerni, ha az Egyesült Államok elnöke is a „mi táborunkban van”. Az amerikai elnök és Magyarország mellett ide sorolta még a török elnököt, az albánokat és a horvátokokat is.
Orbán figyelmeztetett rá, hogy a NATO-csúcson az európaiak továbbra is „háborúpárti, ukránpárti” álláspontot képviseltek, holott értékelése szerint
„Ukrajna nem erősíti, hanem éppen ellenkezőleg, kockáztatja Európa biztonságát”
– vélte a miniszterelnök. Jelezte az is, hogy csütörtökön a brüsszeli EU-csúcson „nehéz menet” lesz, mert „ott úgy kell csatáznunk, hogy nincs velünk az amerikai elnök”.
Orbán úgy érzi,
„az európaiak folytatni akarják a háborút” (sic!),
és a csütörtöki EU-csúcson majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében ezt meg is erősítik majd, ezért ott – mondta el Orbán – „a békepártiaknak ügyesen kell majd manőverezniük”.
Orbán Viktor feltételeket szabott
Kitért rá: a csúcstalálkozón a NATO-tagok megerősítették az arra vonatkozó megállapodást, hogy a következő tíz évben, 2035-re GDP-jük öt százalékát védelemre és biztonságra fordítják. Ezzel kapcsolatban Orbán azt mondta: Magyarország ezt
azzal a feltétellel tudja teljesíteni, hogy az Európai Uniónak át kell alakítania a költségvetési szabályozási rendszerét.
Emlékeztetett: ma van az unióban egy költségvetési szabályozás, amely megmondja például, hogy mit és hogyan lehet elszámolni és mekkora lehet a hiány, ezt pedig a pénzpiacokon komolyan veszik, ez alapján minősítik az országokat, állapítják meg a hitelképességet. Szerinte az uniónak nagyobb teret kell adnia a tagállamoknak, és akkor ki lehet gazdálkodni az 5 százalékos GDP-arányos honvédelmi fejlesztést.
Azt is mondta, hogy Magyarország szerinte „előnyben van”, hiszen már 2016-2017-ben megindította a haderőfejlesztést a németekkel együttműködésben (!).
„Magyarország hadiipara jobb állapotban van, fölkészültebb, és nemcsak kiadást jelent a számunkra, hanem majd bevételt is jelenteni fog, tehát nem könnyen, de meg lehet csinálni ezt az 5 százalékot”
– jósolta meg a kormányfő.
Jelezte ugyanakkor, hogy Magyarországnak rengeteg dolgot kell még pótolnia.
„Sokat dolgoztunk az elmúlt 15 évben,
de még a következő 10 évre is bőven maradt munka”
– fogalmazott, hozzátéve, Magyarországnak foglalkoznia kell a közlekedés fejlesztésével, az egészségüggyel, az oktatással és a hadsereggel is, ezért nem egyszerű dolog előteremteni egy magasabb katonai költségvetés fedezetét.
Azt mondta, ha „ukránbarát” kormány lenne Magyarországon, akkor ezt a pénzt nem Magyarországra költené, hanem Ukrajnába vinné.
„Azonban nemzeti kormányunk van, így ezt az 5 százalékot úgy fogjuk felhasználni hadiipari fejlesztésre, hogy a hangsúly nem a hadin, hanem az iparin lesz, azaz a magyar ipar egy extra lökést kap ebből a pénzből”
– mondta.
Az amerikai elnökkel is egyeztetett
Orbán arról is beszámolt, hogy Donald Trump amerikai elnökkel és Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel külön is áttekintettek „néhány nehezebb biztonsági kérdést” a holland király által adott keddi vacsorát megelőzően.
Elmondta: Magyarország nevében üdvözölte az amerikai elnök visszatérését, és jelezte, hogy folytatják az együttműködést, illetve megerősítette azt az álláspontját, hogy Európának az orosz–ukrán háború ügyében teljes mellszélességgel támogatnia kell az amerikai elnök békekezdeményezését.
Hangsúlyozta: rajta kívül alig van olyan európai vezető, „aki ne rúgott volna bele” Donald Trumpba, amikor még ellenzékben volt, így ez „okoz némi nehézséget” az ilyen csúcstalálkozókon. Ezzel szemben ők régi barátként tudták üdvözölni egymást az amerikai elnökkel, akit már 2015-16 óta támogattak. Így nem volt olyan rossz mondat, amit hirtelen el kellett volna feledtetni – magyarázta.
Orbán hangoztatta, hogy Magyarország egy „hűséges” ország, egy lojális nemzet, ahol a barát barát marad, amíg arra méltatlanná nem válik, ezzel szemben Nyugat-Európában üzleti jellegű a politikai kultúra.
Videó:
