A legtöbbször a szolnoki Hetényi Géza Kórház, a budapesti Szent János és a Jahn Ferenc Kórház kérvényezte valamelyik osztályának bezárását.
A magyar egészségügyi rendszer súlyos válságban van. Bár a kormány mindent megtesz, hogy ez ne kerüljön nyilvánosságra, az állami hatóságok honlapján közzétett határozatokból kiderül, hogy milyen problémákkal küszködnek a kórházak. Ezek a dokumentumok nyomasztó képet festenek az ország egészségügyi intézményeinek helyzetéről.
Példák a problémákra
A Budapesti Uzsoki Utcai Kórházban 2024 júliusában a műtéteket fel kellett függeszteni, mert a folyóhűtő rendszer meghibásodása miatt elviselhetetlenné vált a hőmérséklet a műtőkben. A ceglédi kórházban 2022 januárjában a fül-orr-gégészeti osztály működésképtelenné vált, mert a szakorvosok betegsége miatt csak egy munkaképes szakorvos maradt. A dél-budai Szent Imre Kórház sürgősségi osztályán pedig egy éjszaka nem tudták fogadni a betegeket, mert ágyipoloskák irtása történt.
2020 eleje óta
több mint 770 esetben zártak be kórházi osztályokat vagy állítottak le bizonyos ellátásokat.
Ezekről a kijelölő határozatok szólnak, amelyekről időnként megjelennek hírek a sajtóban, de átfogó elemzés még nem volt a magyar nyilvánosságban.
Lesújtó összegzés a magyar egészségügy helyzetéről
A Direkt36 mesterséges intelligencia segítségével épített egy adatbázist ezekre a határozatokra alapozva. Az adatok elemzése és több hónapnyi kutatómunka után készült el a „Kivérző kórházak” címet viselő cikksorozat. A főbb megállapítások szerint
a bezárások harmada azért történik, mert nincs elég orvos vagy ápoló, illetve hiányoznak orvosi eszközök.
Nemcsak a kis, vidéki kórházak osztályai zárnak be, hanem a nagy megyei és centrumkórházak is küszködnek a szakember- és kapacitáshiánnyal.
A legtöbbször a szolnoki Hetényi Géza Kórház, a budapesti Szent János és a Jahn Ferenc Kórház kérvényezte valamelyik osztályának bezárását.
Gyakran akadozik a stroke-ellátás, pedig ezekben az esetekben különösen fontos, hogy a betegek minél hamarabb megfelelő kórházi kezelést kapjanak. Emellett sokszor leáll a CT-diagnosztika és a neurológiai ellátás, továbbá a gyermekosztályok, illetve a szülészetek zárnak be a leggyakrabban szakemberhiány miatt.
Interjúk és szakértői vélemények
A kutatás során összesen 31 interjút készítettek orvosokkal, mentőkkel, egészségügyi szakemberekkel, politikusokkal és olyan betegek hozzátartozóival, akiket érintett valamilyen módon egy kórházi osztály bezárása. Az adatok elemzése során kiderült, hogy
az Orbán-kormány már 15 évvel ezelőtt is látta,
hogy a magyarországi kórházak állapota romlik, az egészségügyi dolgozók öregedése és elvándorlása egyre súlyosabb problémákat jelent,
mégsem tettek semmit a válság kezeléséért.
Jelenleg a kormány tehetetlenül nézi végig, ahogy véletlenszerűen zárnak be kórházi osztályok. Tudatos reform hiányában viszont sokszor a helyi politikai lobbierőn, illetve egyéb kiszámíthatatlan eseményeken múlik egyes osztályok bezárása. Ez a folyamat pedig komolyan veszélyezteti a betegek biztonságát.
Az egészségügyért felelős hatóságok reakciója
Az egészségügyért (is) felelős Belügyminisztérium elzárkózott a válaszolástól, a portál kérdéseire sem ők, sem a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nem volt hajlandó interjút adni. Emellett minden érintett kórháznak küldtek megkeresést, de a legtöbb még csak válaszra sem méltatta őket..
Technikai és emberi erőforrások hiánya
Az osztályok bezárását különbözőbb indokokkal kérik az intézmények:
„például egy elromlott műszer, egy az osztályon terjedő fertőző vírus miatt, vagy éppen azért, mert elfogyott az osztályról a dolgozó, aki ellássa a betegeket”
– írta a portál.
A rövid indoklások a magyar egészségügy napi küzdelmeiről sokat elmondanak.
A portál elemzései szerint a legtöbb bezárást műszaki munkálatok, festés, liftszerelés, CT-javítás, klímaszerelés okozta. A legtöbb problémát gyorsan megoldják, de az sem kivételes, ha az elhúzódó javítási munkálatok miatt hetekig akadozoik az ellátás.
Szakemberhiány és annak következményei
A szakemberhiány miatt
sokszor egyetlen orvoson múlhat egy osztály sorsa.
Például a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház 2022 őszén közölte az NNGYK-val, hogy nem tudják vállalni a tüdőgyógyászati ügyeletet és a tbc-s hajléktalanok ellátását, mivel nyugdíjazás és felmondás miatt mindössze 2 tüdőgyógyász szakorvos maradt az egész kórházban.
A szolnoki Hetényi Géza Kórházban például
öt év alatt legalább 75 alkalommal kérte a kórház, hogy zárják be valamelyik osztályát, mert nem volt elég dolgozó.
A kistarcsai Flór Ferenc Kórházban főként a fül-orr-gégészeti ellátás akadozott többször, mivel a kialakult humán erőforrás helyzet kritikussá vált.
Stroke-ellátás és szülészetek problémái
A leggyakrabban akadozó ellátások közé tartozik a stroke-ellátás, amelynek kapcsán
öt év alatt legalább 167 alkalommal jelezték a kórházak, hogy nem tudják fogadni a betegeket.
A stroke azonnali kezelést igényelne, 4 és fél órán belül meg kell kezdeni a kezelést, különben maradandó károsodást szenved a beteg. Ha egy stroke-centrumban megszűnik az ellátás, akkor legtöbbször a szomszédos megyébe kell szállítani a stroke-ot kapott betegeket.
A szülészeteken kialakult szakemberhiánynak leginkább a hálapénz négy évvel ezelőtti betiltása az okozója. Az orvoshiány miatt sokszor leáll a CT-diagnosztika és a neurológiai ellátás, valamint a gyermekosztályok és szülészetek zárnak be a leggyakrabban.
A betegek és hozzátartozóik terhei
Az osztálybezárások miatt a betegeknek és hozzátartozóiknak sokszor több száz kilométert kell megtenniük, hogy eljussanak a kijelölt helyettesítő kórházba. Ez különösen megterhelő lehet a mentők és a kórházak számára is, akik plusz energia- és erőforrásokat kell bevetniük.
Például tavaly novemberben a debreceni égési osztályon megtelt mind a négy ágy, így ha lettek volna további súlyos égési sérültek a régióban, őket Budapestig kellett volna szállítani. A koraszülés-veszélyes és veszélyeztetett terhes nők ellátását és az újszülöttintenzív-ellátást is többször kellett átszervezni távolabbi kórházakba.
A szolnoki Hetényi Géza Kórház példája
A szolnoki Hetényi Géza Kórház régóta küszködik szakemberhiánnyal. Olej Tamás édesapja például hirtelen rosszul lett, és stroke-ot kapott, de a kórházban nem volt szakorvos, aki ellátta volna. Az ügyeletes orvos telefonon kért tanácsot egy neurológustól, és hazaküldte a férfit. A család később egy magánkórházba vitte az urat, ahol az eltelt idő miatt már nem tudták pontosan megállapítani, hogy mi történt, emiatt maradandó károsodástól szenved.
A kórház modern és jól felszerelt, de kevés a szakember, és a kórház adósságai miatt nehézkesek az eszköz- és gyógyszerbeszerzések. A kórház a honlapján közel 20 osztály számos munkakörébe keres dolgozókat, főleg orvosból és szakorvosból van hiány.
Az egészségügyi rendszer jövője
A portál szerint az egészségügyi rendszer jelenlegi állapota nem fenntartható. A dolgozók elhivatottságból dolgoznak, az állam ezt használja ki. A jelenlegi rendszer csak rövid távú túlélésre elég,
valódi reformok nélkül a helyzet csak romlani fog.
A kórházak és az egészségügyi dolgozók támogatására és a problémák megoldására van szükség, hogy a betegek biztonságosan és hatékonyan kaphassanak ellátást – vonták le a következtetést.
