A törvényjavaslat többek között a keresztény kultúra védelmére hivatkozik.
Mivel az „átláthatósági törvény” többek között
a keresztény kultúra védelmére hivatkozva korlátozná a magyar állampolgárok alapvető jogait
felmerült, hogy mit szólnak ehhez a történelmi egyházak. Közülük három úgy nyilatkozott, hogy ehhez semmit sem szólnak (!) – számolt be róla a 444.hu.
Benyújtották a fideszesek a „nagytakarításról” szóló törvényt
Beszámoltunk róla, hogy a fideszes Halász János május 13-án 23 óra 38 perckor benyújtotta „A közélet átláthatóságáról” című törvénycsomagját. Mindennek alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) jegyzéket készíthet a kormány részére azon szervezetekről, amelyek szerintük „veszélyeztetik Magyarország szuverenitását”. A törvény miatt tüntetést jelentettek be, az Európai Parlament magyar jogállamisági jelentéstevője pedig azt mondta, hogy Orbán Viktor totális háborút indított a civil társadalom ellen.
Karácsony Gergely főpolgármester csütörtökön arról tájékoztatott, hogy levélben fordul az Európai Bizottsághoz (EB) azt kérve, hogy a törvény elfogadását követően az Európai Bíróságnál azonnal kezdeményezzék a jogszabály felfüggesztését.
Sérti a keresztény kultúrát?
Az említett törvényben pontosan az áll:
„Magyarország szuverenitását veszélyezteti a külföldi támogatásból finanszírozott, a közélet befolyásolására irányuló minden olyan tevékenység, valamint törekvés, amely (…) Magyarország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját sérti, negatív színben tünteti fel, vagy azok elleni fellépést támogatja.”
A portál megkeresésére a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia válasza csupán annyi volt, hogy „semmilyen provokációra nem kívánnak reagálni” (sic!).
A református és evangélikus egyház bővebb választ adott a törvénnyel kapcsolatban
A református egyház azt írta:
„A Magyarországi Református Egyházhoz külföldről érkező támogatások túlnyomó része meghatározott, jellemzően karitatív célokra érkezik. Ezeket a forrásokat az adományozók szándékának megfelelően használjuk fel: jelentős részük a Kárpátalján élő református közösségek megsegítésére szolgál, elsősorban diakóniai célokat támogatva, a helyi református egyházak bevonásával és közreműködésével.
Külföldi partnereink hazai programokat is támogatnak; ilyen például a cigánymisszió területén végzett szolgálatunk. Ezeket a támogatásokat is a megadott célok szerint, átlátható módon kezeljük, és mind külföldi partnereink, mind egyházi testületeink felé átláthatóan elszámolunk”
– írta a Zsinati Hivatal. Hozzátették:
„Ugyanebben a szellemben, a hatályos jogszabályoknak megfelelően, transzparensen számolunk el az állami forrásokkal az állam felé, az átláthatóság pedig az egyház belső működésében is biztosított: forrásaink felhasználása saját belső szabályzati rendünk szerint, az egyházi döntéshozó testületek felé is ellenőrizhető és ellenőrzött.”
A Magyarországi Evangélikus Egyház azt válaszolta: számára
„természetes, hogy különböző egyházkormányzati szinteken fogad külföldről érkező támogatásokat, és támogat is határainkon kívüli közösségeket, projekteket. Ezt a gyakorlatot az egyház nem kívánja módosítani vagy előzetes engedélyhez kötni.”
(Kiemelt képünk illusztráció)
Kapcsolódó:
