Interjú Marczingós Lászlóval, a devizahitelesek ismert védőjével.
Beszámoltunk róla, hogy történelmi döntést hozott a múlt héten az Európai Unió Bírósága (EUB) a devizahitel-szerződések ügyében Marczingós László ügyvéd kitartó munkája nyomán. Kiderült, hogy az árfolyamkockázat hiányos tájékoztatása miatt a devizahitel-szerződések érvénytelenek. Az ítélet értelmében
az adósok csak a kapott tőkével tartoznak,
az árfolyam-különbözet és a kamatok terhét pedig a pénzintézeteknek kell viselniük.
Hogyan tovább?
Mit tehetnek következő lépésként az adósok az ítélet birtokában? Marczingós László, az adósokat képviselő ügyvéd szerdán nyilatkozott lapunknak.
Precedens értékű ítéletet hozott az EUB a múlt héten az ön munkája nyomán. Mit jelent ez pontosan az adósokra nézve, mit tehetnek következő lépésként, hogy a saját helyzetükben érvényesíteni tudják az ítéletet?
Bontsuk két esetre a helyzetet. Az egyik, ha az adósnak nincs jogi képviselője, a másik, amennyiben rendelkezik jogi képviselővel. Amennyiben valakinek nincs jogi képviselője, akkor
mielőbb kezdjenek bele maguk az ügyintézésbe.
Azaz vigyék be a bankba a bírósági ítéletet, álljanak sorba és követeljék, hogy vegyenek fel egy panasziratot. Abban kérjék, hogy az EUB által biztosított jogukkal élhessenek. Tehát azt, hogy csak a tőkét kelljen visszafizetniük, amennyiben pedig túlfizetésben vannak, akkor kérjék vissza a pénzt. Amennyiben a bank végrehajtást indított, akkor követeljék, hogy szüntessék meg a végrehajtást.
Mi a teendő, ha a bank elhárítja a kérésünket?
Amennyiben erre nem hajlandó a bank, akkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) panasztestületéhez, a Békéltető Testülethez is fordulhatnak. Ezek mind ingyenes eljárások. Azt is megteheti a fogyasztó, hogy bemegy a végrehajtóhoz, és leteszi az ő asztalára is az EUB ítéletét.
Ott jelezheti, hogy a végrehajtást kérőnek nincsen semmilyen joga végrehajtást indítani. Erről a végrehajtó köteles jegyzőkönyvet felvenni, és felterjeszteni a végrehajtást elrendelő bírósághoz. Végrehajtási kifogásként a bíróság jogvédelmet adhat az adósnak.
A közjegyzőt is felkeresheti az adós, aki a végrehajtási okiratot kiállította és kérheti az ítélet alapján, hogy
vonja vissza a végrehajtási záradékot.
Amennyiben van valakinek jogi képviselője, könnyebben tud pert indítani. A jogi képviselő tisztában lesz azzal, milyen lépéseket kell megtennie.
Érdemes lehet-e azonnal a közjegyzőhöz fordulni ilyen esetben?
Azt javaslom, hogy ezen lépések mindegyikét tegye meg az adós, szánja rá azt az esetleg pár napot, hogy mindegyik szervezetet megkeresse. Ha valaki faktorcéggel áll kapcsolatban, abban az esetben is ugyanez legyen az eljárás.
Amennyiben százezrek felkerekednek és beülnek a bankokhoz, akkor várhatóan meg fogja adni magát a rendszer.
Követeljék az emberek a jogaikat, harsányan. Az EUB döntése kötelezi a magyar bíróságokat az ítélet betartására és alkalmazására.
Milyen eredményeket lehet várni abban az esetben, ha valaki pert indít az EUB ítélete nyomán?
A Kúria keddi döntését követően erőteljesen megkérdőjeleződik, hogy Magyarország még uniós államnak tekinthető-e vagy sem. A Kúria ugyanis egyértelműen kinyilvánította, hogy úgy fogják fordítani a tevékenységüket, hogy az uniós jog ne érvényesülhessen, és semmibe veszik az EUB ítéleteit.
Egy keddi OTP-s ügyben a Kúria világossá tette, hogy számára nem irányadó az EUB ítélkezése. Ezzel azonban súlyosan megsértik az Európai Unió (EU) alapszerződését.
Ennek a gyakorlatnak milyen következménye lehet?
Egyrészt kötelezettségszegési eljárás, másrészt a kondicionalitási eljárással összefüggően pénzbüntetés, valamint az alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás, azaz a szavazati jog megvonása. A Kúria olyan jogállamisági deficitet idézett elő, amely majdnem helyrehozhatatlan.
Mi lehet a megoldás, amennyiben valaki elbukja a pert a Kúrián?
Ebben az esetben az EUB ítélete nyomán lehetősége van az adósnak elölről indítania a teljes pert. Ugyanis az EUB szabályai alapján, amennyiben egy adott perben nem alkalmazzák az uniós jogot, akkor az nem lehet hatályos, így lehetőség nyílik elölről kezdeni egy másik bíróság előtt egy tisztességes pert. Fontos, hogy ebben az esetben a Kúria előtt lefolytatott eljárás nem minősül tisztességes pernek.
Továbbá a Kúria nem minősül független és pártatlan bíróságnak, elvileg nem is ítélkezhetne.
Amennyiben az uniós jogot deklaráltan nem hajlandó a Kúria figyelembe venni az ítélkezési gyakorlatban, akkor érdemes az adósnak a korábban elmondott gyakorlati lépéseket megtennie, párhuzamosan a jogi eljárás újraindításával?
Pontosan.
Milyen ügye van még folyamatban az EUB előtt?
Még egy ügy van folyamatban, ami arról szól, hogy lehet-e hitelszerződés állományokat átruházni. Az EUB múlt heti ítélete erre is részben választ adott, eszerint nem. Így nem kétséges a másik ügy lefutása sem, tehát az AXA Bank nem tudta eladni az OTP-nek a szerződés-állományát. Két hasonló ügy van még, ugyanez vonatkozik a Sberbankra is.
Ezekben az esetekben is fogyasztóvédelmi szempontokról van szó, hiszen a szerződések semmisek, tehát
olyanok, mintha nem is kötötték volna meg azokat.
Ha pedig nincs érvényes hitelszerződés, akkor nincs szerződésállomány sem.
Nézzünk egy gyakorlati példát. Ha 20 millió forintot vett fel az adós és 40 milliót követelt rajta a bank, akkor az EUB ítélete nyomán csak a 20 millió forintra tarthat igényt a pénzintézet. Ebben az esetben ezt egy összegben kell visszafizetnie a banknak, vagy kérhet részletfizetést?
Erről a bankkal szükséges megállapodnia az adósnak. Az európai uniós jog azt feltételezi, hogy a bank megállapodást köt ilyen esetben, és újrakonstruálja a szerződést a fogyasztók felé tisztességes feltételekkel. A bíróságra alapesetben nem is lenne szükség, a bankoknak automatikusan kellene lépniük, és kötelezően alkalmazniuk az EUB ítéletét.
Amennyiben a bank nem tud az adósnak megfelelő részletfizetést adni, és egy összegben kéri a tőke visszafizetését, akkor az adós jogvédelemért fordulhat a bírósághoz, hogy biztosítson számára részletfizetési lehetőséget. A részletfizetés ebben az esetben bírósági határozat formájában valósul majd meg.
Amennyiben azonban a bankok így járnának el, az ismét az uniós jog megsértését jelentené, és
ismét kötelezettségszegési eljárások elindítását vonná maga után.
Milyen lehetősége van még az adósoknak a felsoroltakon kívül az érdekeik érvényesítésére?
Ha a bankok nem tartják be az uniós ítéletet, és nem tesznek az ügyfelek érdekében intézkedéseket, akkor a Magyar Nemzeti Banknak, mint bankfelügyeleti hatóságnak kell beavatkoznia. Az MNB tehát köteles lenne szankcionálni a kereskedelmi bankokat. Emiatt levélben fordultam az MNB vezetéséhez, amit újra meg fogok tenni, ugyanis a keddi MNB-nyilatkozat nem összeegyeztethető az uniós joggal.
Több párt is beadott törvényjavaslatot az EUB ítélete nyomán, milyen eredményre lehet számítani ezek nyomán?
Az uniós jog és az Európai Bíróság ítéletei törvénymódosítás nélkül is alkalmazhatóak, ennek semmilyen jogi akadálya nincsen. Tehát a meglévő jogszabályok alapján is alkalmazhatóak lennének az uniós döntések.
Semmiképpen sem populista javaslatokra van szükség, inkább arra biztatnék minden pártot, hogy a bíróságok függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatban lépjenek fel markánsan. Kérdezzék meg például – törvény adta lehetőségeikkel élve – a Kúria elnökét, hogy mit tesz az ítélet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Az biztos, hogy a törvényhozó hatalom reagálni köteles arra, hogy az igazságszolgáltatás megszegi az uniós jogot.
Mire számíthatunk Öntől a következőkben?
Én természetesen az adósok érdekében minden párttal beszélni fogok. Egyedül Magyar Péterrel nem lehet beszélni, mert a Messiás éppen nem elérhető.
Az EUB ítéletét (amelyre szükségük lesz az adósoknak a további ügyintézéshez) »» ITT «« lehet letölteni.
Kapcsolódó:
“Kétezer magyar bírónak most azonnal fel kellene állnia!” – Interjú Marczingós László ügyvéddel
