Nyugodjon békében.
Életének 95. évében meghalt Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festőművész, grafikus, látványtervező, író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, akinek nevét a nagyközönség többek között A Tenkes kapitánya és a Tüskevár című sorozat látványtervezőjeként ismerhette meg.
Népszerű filmek látványtervezőjeként vált ismertté
Bertalan Tivadar június 21-én, szombaton Budapesten hunyt el – tudatta az MMA hétfőn az MTI-vel.
A művész több mint száz magyar és külföldi játékfilm látványmestere, díszlettervezője, artdirektora, továbbá táblaképek, grafikák, könyvek, borítók, kötéstervek, tipográfiák, prózai szövegek és illusztrációk alkotója volt.
Jean Delannoy, a neves rendező, a Francia Filmakadémia elnöke a világ egyik legjobb artdirektorának tekintett.
Olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Várkonyi Zoltán, Jancsó Miklós vagy Woody Allen
– áll a közleményben.
Bertalan Tivadar a MAFILM munkatársa volt
Bertalan Tivadar Újpest és Budapest díszpolgára volt, az MMA saját halottjának tekinti.
Bertalan Tivadar 1930. október 2-án született Budapesten. A Madách Imre Gimnáziumban érettségizett,
osztálytársai közt volt Szakonyi Károly író, Szinetár Miklós rendező, színigazgató, és a zenetörténészként ismertté vált Bónis Ferenc.
Az Iparművészeti Főiskola szcenika tanszakára 1950-ben nyert felvételt. Mestereként tisztelte a tanulmányai során megismert Bortnyik Sándor festőművészt, aki az 1950-es években a Magyar Iparművészeti Főiskola rektora volt, de hatottak rá tanárai, Oláh Gusztáv és Nagyajtay Teréz is.
Diplomamunkájának forgatókönyvét, ötlettervét és rajzait maga készítette Budai Nagy Antalról. Diplomájának kézhezvétele után mindjárt bekerült a hazai és a nemzetközi filmgyártásba, a Magyar Filmgyártó Vállaltnál lett látványtervező.
1954-ben gyakorlati munkaként Varga Mátyás díszlettervező mellett a Rákóczi hadnagya című játékfilm látványtervét készítette el.
Művészeti vezetőként dolgozott
1955-től 1991-ig a MAFILM-nál dolgozott,
kezdetben tervező, majd vezető tervező, végül művészeti vezetői beosztásban. 1955-ben első önálló tervezői feladata a Bartók-emlékfilm volt, Takács Gábor rendezésében.
Nevét leginkább a Tenkes kapitánya című, 1961–1962-ben forgatott magyar filmsorozat tette ismertté idehaza. 1971-ben a Kapaszkodj a fellegekbe! című alkotás látványvilágának megrajzolásával már ismert és elismert tervezőként tartották számon.
Számos felkérést kapott külföldi rendezőktől. Úgy alkotott párizsi utcákat vagy római arénákat, középkori városfalakat, angol kastélyokat és amerikai nagyvárosokat, hogy el sem hagyta a Róna utcai filmstúdiót.
Mint írják, 1977–1980 között a Francia Filmakadémia elnökével, rendezőjével, Jean Delannoy-val három filmen is dolgozhatott. A Nagy Károlyt 1977-ben, a Manon Lescaut 1978-ban és a Luther Márton 1980-ban készült el.
Sok film látványvilágáért felelt
Bertalan Tivadar művészeti vezetőként irányította filmjeinek látványvilágát és kivitelezését is. Ő készítette el az amerikai és angol filmprodukciók, az Anna Karenina (1977) és a Koldusopera (1988) látványvilágát.
Bertalan Tivadar oktatott a Képzőművészeti Főiskola Látványtervezői Tanszékén, emellett a Csebi Pogány Művészkörben, az újpesti rajz szakkörökben.
A művész 1992-től kizárólag festészettel és írással foglalkozott. Díszlettervei számos egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek. 1995-ben a színházi világ legnagyobb európai seregszemléjén, a Prágai Quadriennálén is bemutatkozott színházi- és filmterveivel.
Nevéhez fűződik több mint 200 filmterv, több száz táblakép és festmény, grafikák, csaknem 200 díszletterv, 10 könyv, számos illusztráció.
